Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 136 dasági szakoktatás terén Tessedlk korának európai hírű szaktekintélye volt. Ráadásul 1796-ban saját iskolája sem működött, Így szóba kerülhetett, hogy a Georgikon vezetését is vállalja. Valóban van adat arra, hogy Festetics szerette volna Tessedi- ket igazgatónak megnyerni, ő azonban elhárította magától e megbízást. ^3/ Rallsch Ferencnek, a mérnöki intézet vezetőjének szakértőként való felkérése azonban első hallásra alig érthető. Ha Festetics leendő mezőgazdasági szakiskolájának tervét a pesti Egyetem professzoraival is felül kívánta vizsgáltatni, akkor elsősorban Mitterpacher Lajoshoz, a mezőgazdaságtan professzorához kellett volna fordulnia, vagy éppen az egyre nagyobb hírnévre szert tevő Kitaibel Pálhoz. Kétségtelen, Festetics az említett tanárokhoz is fordult, hiszen fel is utazott Pestre, hogy Rausch mellett a másik két professzorral is megvitassa intézetének tervét. Rausch azonban nem csupán egy volt a megkérdezett tanárok közül, hanem a Georgikon működésének legelső szakaszában Festetics állandó tanácsadója Tessedik Sámuel mellett. Maga Tessedik irta 1796 áprilisában, hogy örülne "ha főtisztelendő Rausch apátur úrral ki is nagy tudomány szerint ezen planum tökéletesítéséhez sokat segíthetne, Keszthelyen e- gyütt lehetne és ez iránt tanácsával élhetne." Festetics a későbbiekben tankönyvek ajánlására kérte Rauscht, majd arra, hogy küldjön valakit Keszthelyre, aki az intézet első igazgatójának - Bulla Károlynak - segitségére lenne. Később arról olvashatunk, hogy Festetics azt kérte Rauschtól, hogy "ne sajnálja magát Keszthelyre megalázni", ahol szükség volna rá a "Ca- thedrát organizálni". Sót a századforduló után, amikor Rausch