Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 130 A hazai ipari fejlődés ilyen gyors létszámnövekedést az 1840- es években még nem indokolhatott. A magyarság aranya a bécsi líüegyetemen az abszolutizmus korában volt igen magas, erről az időszakról viszont már meglehetősen pontos adatok állnak rendelkezésünkre. Néhány éves késéssel hasonlóan gyors fejlődés Jelentkezett Prágában is, azonban a prágai intézetben később sem volt Jelentős a magyar hallgatók száma. A Habsburg birodalom többi mérnökképző intézetében elvétve tanultak csak magyarok, és 1848 előtt - bár erről sem tudunk pontos adatokat szerezni - az akkor felfejlődő német műszaki főiskolákon sem lehetett még számottevő a magyar nemzetiségű hallgatók aránya.

Ami a birodalom többi tartományát illeti, az 1840-es évek közepére olyan helyzet alakult ki, hogy gyakorlatilag Magyar- ország és Erdély maradtak csak önálló műszaki felsőoktatási intézmény nélkül. A Lombardiában már az 1820-as években működő milánói kémiai technikai szakiskola a negyvenes években technikai főiskolává fejlődött, s ugyanebben az időben már Velencében is működött hasonló technikai szakoktatási intézet. Az e- rősödő ipari fejlődés nemsokára a kevésbé fejlett keleti tartományokban is éreztette'hatását. 1843-ban került sor az Ausztriához tartozó Galicia fővárosában, Lembergben - a birodalom újabb technikai főiskolájának felállítására, sőt 1846-ban az addig formailag függetlenséget élvező Krakkó is Ausztriához kerülvén, a korábban már ott működő műszaki főiskolával tovább

nőtt az örökös tartományok mérnökképző intézményeinek szá- 230/

ma,