Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

Horváth jelentőségét emeli, hogy a legtöbb mellette dolgozó tanítványa is később jelent iá eredményeket t unott felmutatni, így ki kell emelnünk, a korábban már említett Nemetz Józsefen és Pasquich Jánoson kívül Tomcsányi Adamot is, aki az első nagyobb mongoráfiát irta Magyarországon az elektromos áramról. 183/

Az intézet fennállásának második feléből íTolfstein József

a Petzval fivérek és természetesen Jedlik Ányos személye ad

184/

rangot az Institutumnak. ' Fetzval József később a becsi Sgyetem kitűnő professzora lett, és az optika területén végzett munkássága világhírűvé tette. testvére Petzval Ottó,

valamint a tudós, feltaláló és pedagógus Jedlik Ányos a magyar műszaki és természettudomány legkiválóbbjai közé tartoznak.

Végezetül az oktatói gárda ismertetésénél említést kall tenni a kisegítő személyzetről. Tudjuk már, hogy az 1780-as években Nemetz József gépészeti stúdiumai igen jelentősek voltak, 6 azonban a Fizika Tanszékén volt adjunktus. Az Institu- tum vezető tanára mellett hosszú ideig semmilyen kisegítő oktató sem működött, A változást e tekintetben is Petzelt József tanársága hozta meg. Petzelt már 1842-ben maga mellé vette tehetséges tanítványát, Sztoczek Jözsefet - a Műegyetem majdani első rektorát - aki két évig hivatalos kinevezés nélkül, mint "magánysegélő’’ dolgozott az Institutumban.

Petzelt többszöri sürgetésére 1845-ben a kormányzat beleegyezett egy tanársegédi állás létesítésébe, melyre 1845 szeptemberében Jancsó Józsefet nevezték ki. a tanársegéd feladata elsősorban a rajz és térképkészítési, valamint a mérési