Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 105 démián tüzér tisztnek tanult ki, majd az olmützi hadapród iskola tanéra lett. Közben, 1830 novemberében, doktori

oklevelet is szerzett a pesti Egyetemen. 1841 márciusában nevezték ki az Institutum Geometricum vezetőjévé, és megjelenése új szint, lendületet hozott az intézet oktatási rendjébe. Szó volt már arról, hogy Petzelt milyen sokat tett a mérnök- hallgatók gyakorlati képzése érdekében. Előadásaiban is korszerűbb anyag leadására törekedett az elavult földmérés helyett 6 mér geodéziát tanitott. / .Tudományos tevékenysége is főleg a gyakorlati mérnöki munkában nyilvánult meg. 1844 körül egy un. tükrös felmérő műszert, cathetometert szerkesztett, amely a német építészek és mérnökök III. prágai gyűlésén is elismerést váltott ki. E műszert Petzelt tanítványa Sztoozek József ismertette magyarul 1845-ben.

Igen érdekes Petzelt pályafutásának befejező szakasza. 1848 nyaráig az Institutumban tanitott, majd a szabadságharc megindulásakor belép a honvédseregbe és az 1848 őszi hadi e- seményekben mint tüzérszázados vesz részt. ^9/ akkoriban Petzelt már "a gyakorlati mértan, viz-, híd-, és útépitészet rendes és a fegyver és várvivástan rendkívüli tanárának" nevezi magát. Az 1848-49-es eseményekről későbbi fejezetben lesz szó, igy itt csak röviden érintjük ezt a korszakot.

Petzelt megbízást kapott az Egyetemen, előbb egy ideiglenes hadi tanfolyam megszervezésére, majd később a felállítandó Magyar Hadi Főtanoda aligazgatójának nevezték ki. e tisztségében Petzelt a magyar műszaki felsőoktatás megreformálására vonatkozó számos érdekes javaslatot dolgozott ki. Természetes,