Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 104

Gyakorlati mértan Tanszékére, s beír a pályázók között volt egy, az Institutumban végzett kiváló képességű, s gyakorlott mérnök is, Tomcsányi Ádam, akit az Egyetem első helyen ajánlott az intézet vezetőjének, a Tanszékre mégis Schmidt-et nevezték ki. ^З/ д Schmidtnél kétségtelenül jobb képességű és az Institution vezetésére alkalmasabb Tomcsányi 1801-ben a Fizika és mechanika Tanszékének vezetője lett. Schmidt további pályájáról keveset mondhatunk. Igen hosszú ideig, 36 évig vezette az intézetet, s kétségtelen, hogy ezalatt számos kiváló mérnök került ki az Institutum Geornetricumból, de hogy ebben mennyire volt szerepe Schmidtnek, erre nem tudunk biztos választ adni. Nem öregbiti hírnevét, hogy pályafutása idejéből egyetlen általa készített tankönyvről, vagy éppen más tudományos közleményéről sem tudunk. E terméketlenség feltűnő, hiszen még Rausch Ferenc is, bár nem volt kiemelkedő tudós, tan- könyviróként kétségtelen érdemeket szerzett magának. Schmidt pályafutása alatt kétszer volt a Bölcsészeti Kar dékánja, egyszer pedig az Egyetem rektora. 1837 nyarán ment nyugdíjba. A tanszéket négyévi helyettesités után csak 1841-ben töltötték be.

Petzelt József /1805-1850 után/ egyértelműen az Institutum legkiválóbb vezetője. Pályafutásénak korai időszakáról viszonylag keveset tudunk. Petzelt, Rausch-hoz hasonlóan ausztriai születésű volt, de bölcsészeti tanulmányait már a győri Akadémián végezte. Ezután az Institutum Geometricumba iratkozott be, ahol a szigorlatok sikeres letétele után, ^75/ 1825-ben mérnöki oklevelet szerzett.

A bécsi katonai Aka-