Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
101 heteit, akinek kiváló mérnöki ismerete és jó gyakorlati érzéke volt. Az intézet első tanáráról, Rausch Ferencről ez nem mondható el, de még kevésbé áll ez a megállapítás Rausch utódjára, az 1800-ban az Institutumba került Schmidt János Györgyre, akiről később még szó lesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy az említett tanárok idejében nem volt gyakorlati oktatás, de annyi bizonyos, hogy az általuk vezetett gyakorlatok színvonala, eredményessége messze alatta maradt az intézet utoisó tanára, Petzelt József által vezetett gyakorlatok színvonalánál. Rausch Ferenc profésszorsága idejéből mindössze egy na- gyobbszabású felmérési gyakorlatról tudunk, ekkor Szentendrére vitte gyakorlatozni diákjait. sctnnüt működésének hosszú időszakából ilyen nagyobb gyakorlatról nem tudunk, valószínűleg csupán kisebb méréseket végzett tanítványaival. Petzelt József viszont, aki 1841-ben került az Institutum Geometricum élére, nagytudásu és kitűnő gyakorlati érzékű mérnök lévén, számos sikeres és hasznos foglalkozást vezetett. A részletes ismertetést mellőzve, elég annyit megemlíteni, hogy 1842 és 1847 között minden nyáron nagyszabású gyakorlatokat vezetett hallgatóinak, melyek keretében a budai hegyekben, Kőbányán, a Városligetben végeztek felméréseket, s készítettek kitűnő térképeket. Vízmérési munkálatokat is végeztek a Duna pesti szakaszán, a Rákos pataknál, sőt 1847 nyarán több mint háromhetes vízmérési gyakorlaton vettek részt az intézet diákjai Szécsényben, az Ipoly mentén. Ebben az időszakban a Helytartótanács már rendszeresen fedezte a nyári gyakorlatok költségeit. S munkálatok hasznosságát és sikerét maguknak a hall
