Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

101 heteit, akinek kiváló mérnöki ismerete és jó gyakorlati érzé­ke volt. Az intézet első tanáráról, Rausch Ferencről ez nem mondható el, de még kevésbé áll ez a megállapítás Rausch utód­jára, az 1800-ban az Institutumba került Schmidt János György­re, akiről később még szó lesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy az említett tanárok idejében nem volt gyakorlati oktatás, de annyi bizonyos, hogy az általuk vezetett gyakorlatok szín­vonala, eredményessége messze alatta maradt az intézet utoisó tanára, Petzelt József által vezetett gyakorlatok színvonalá­nál. Rausch Ferenc profésszorsága idejéből mindössze egy na- gyobbszabású felmérési gyakorlatról tudunk, ekkor Szentendrére vitte gyakorlatozni diákjait. sctnnüt működésének hosszú időszakából ilyen nagyobb gyakorlatról nem tudunk, valószínű­leg csupán kisebb méréseket végzett tanítványaival. Petzelt József viszont, aki 1841-ben került az Institutum Geometricum élére, nagytudásu és kitűnő gyakorlati érzékű mérnök lévén, számos sikeres és hasznos foglalkozást vezetett. A részletes ismertetést mellőzve, elég annyit megemlíteni, hogy 1842 és 1847 között minden nyáron nagyszabású gyakorlatokat vezetett hallgatóinak, melyek keretében a budai hegyekben, Kőbányán, a Városligetben végeztek felméréseket, s készítettek kitűnő tér­képeket. Vízmérési munkálatokat is végeztek a Duna pesti sza­kaszán, a Rákos pataknál, sőt 1847 nyarán több mint háromhe­tes vízmérési gyakorlaton vettek részt az intézet diákjai Szécsényben, az Ipoly mentén. Ebben az időszakban a Helytartó­tanács már rendszeresen fedezte a nyári gyakorlatok költsége­it. S munkálatok hasznosságát és sikerét maguknak a hall­

Next

/
Thumbnails
Contents