Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Jegyzetek

49

ne tanulhatnák eredményesen a jogot is." Ld. A nők jogi stúdiumáról s. "Jogállam" Il.évf. БрДЭоЗ. Az idevágó kutatások ujahh eredményeként ld. hagyná Szegvári K.« Ladányi A.: Nők az egyetemeken. I. Küzdelem a nők egyetemi tanulmányaiért. Bp.1976. 31.55.pp.

72. / Érdemes megemlíteni, hogy 1917-ben már a hallgatók létszáma a háború előtti évek egyharmada alá süllyedt.

73. / Ld. a Tanácsköztársaság rövid történelmi korszakának idevágó elemzését: Szentmihályl János - Hexendorf Mit - Pálvölgyi Endre: A budapesti Tudományegyetem a Tanácsköztársaság idején. Adatgyűjtemény. Bevezetőt irta Ortutay Gyula. Bp.1959. A tulajdonképpeni jogi irodalmunk idevágó újabb eredményeit a közelmúlt évtizedek jubileumi kiadványai foglalják magukban és ma már megbízható alapokat is nyújtanak az előttünk álló feladatok megoldására.

74. / "Marx-Engels Munkásegyetem" néven ismert ez az intézmény

a magyar művelődéstörténetben. Szervezői és előadói közt megtalálhatók a kor leghaladóbb jogi gondolkodói is, igy Dienés Pál, Hébelt Ede stb.

75. / Az utánpótlás rendezetlensége, valamint az elhalálozások

és nyugdíjazások eredményeként 1935-ben már csak 14 tagja volt a kari tanácsnak. Vö. Eckhart: i.m. /1936/ 657.p.

76. / K.Kováts Gyula. Concha Győző, Grosschmld /Zsögöd/ Béni.

Nagy Ferenc, Király János elhalálozásával.

77. / 1924-től ismét bezárta kapuit a Kar a női hallgatók előtt. A Kar a jogi pálya túlzsúfoltságával indokolta ez- irányu döntését. Ld. 1924. jul.24-i kari ül. Vö. Eckhart F.: i.m. /1936/ 66o.p., Nagyné, Szegvári K. Az első numerus elajasus törvényről. Acta Fac.Univ.Sc. Budapestinensis XVIII. /1976/ 67-9o.pp.

78. / Az ironikus kifejezéssel "jogi szanatóriumoknak" nevezett

magánvállalkozások, amelyek kérdés-felelet szintre süllyesztették a hallgatók felkészülését.