Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)
Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)
28 пек ellenére az I. világháború előtti évtizedek folyamán még néhány szeminárium kialakitásáxa került sor. /67/ A szemináriumok azonban a hallgatóság nagy tömegére szinte semmi befolyást nem tudtak gyakorolni. A vezető tanár odaadása és lelkesedése is csak a hallgatóság elenyészően kis töredékét tudta a tudományos szintű önképzésre rávezetni. Lényegesebb eredményeket a büntetőjogi szeminárium tudott felmutatni, miután Payer László az elméleti munkát sikerrel összekapcsolni törekedett a gyakorlati munkával és hallgatóit bevezette a büntető bíróságok és a büntetésvégrehajtó szervek munkájába. Mindez nyilvánvalóan csak szignálása persze azoknak a bonyolult történelmi jcT enségeknek, amelyek még alapozó historiográfiai részletku- t?.t ásókat igényelnek. sszegezve, a Kar a dualizmus válságos évtizedeiben növekvő nehézségek közt viselte a magyar jogi művelődés területén ráháruló elsődleges felelősséget. Küzdelmei és az egyes tér-"létén mutatkozó eredményei az adott körülmények közt tiszteletreméltók maradtak, miközben neves tanárok egész sora vitte előbbre a hazai jogtudomány fejlődését. /68/ Helyenként most már nagy szorgalommal fejlesztették a tanszéki és szemináriumi szakkönyvtárakat és igyekeztek az európai tudományos éle újabb eredményeit is hasznosítani. /69/ Az áldozatos munka nem egy eredménye tanszékeinken ma is nyilvánvalóan szembetűnik, sót gyakran azt látjuk, hogy azok a megújuló szocialista jogtudomány bázisaivá lehetnek. Itt kell megemlíteni végül Szászy Schv.’arcz Gusztáv kezdeményezése /19о2/ nyomán kifejlődő önálló jogi kari könyvtár megszületését, /?о/ amelynek újjászervezése szintén a szocialista egyetem feladata lett. A kar legujabbkori fejlődésének küszöbéhez érkezve meg véli emlékezni az Uurópa-szerte ismert nőemancipációs mozgalom hatásáról is a magyar jogi művelődés területén. A magyar-országi feminista mozgalom - megkésve - csak az I. világháborút megelőző években tudott rést ütni a jogi művelődés egv- o] ián jzárt capuin. ... nőhallgatók bebocsájtása előtt a Kar 191'-ben nyitotta meg a lehetőséget és ezzel a nemek közötti