Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)

28 пек ellenére az I. világháború előtti évtizedek folyamán még néhány szeminárium kialakitásáxa került sor. /67/ A szeminári­umok azonban a hallgatóság nagy tömegére szinte semmi befo­lyást nem tudtak gyakorolni. A vezető tanár odaadása és lelke­sedése is csak a hallgatóság elenyészően kis töredékét tudta a tudományos szintű önképzésre rávezetni. Lényegesebb eredménye­ket a büntetőjogi szeminárium tudott felmutatni, miután Payer László az elméleti munkát sikerrel összekapcsolni törekedett a gyakorlati munkával és hallgatóit bevezette a büntető bírósá­gok és a büntetésvégrehajtó szervek munkájába. Mindez nyilván­valóan csak szignálása persze azoknak a bonyolult történelmi jcT enségeknek, amelyek még alapozó historiográfiai részletku- t?.t ásókat igényelnek. sszegezve, a Kar a dualizmus válságos évtizedeiben növekvő nehézségek közt viselte a magyar jogi művelődés terü­letén ráháruló elsődleges felelősséget. Küzdelmei és az egyes tér-"létén mutatkozó eredményei az adott körülmények közt tisz­teletreméltók maradtak, miközben neves tanárok egész sora vit­te előbbre a hazai jogtudomány fejlődését. /68/ Helyenként most már nagy szorgalommal fejlesztették a tanszéki és szemi­náriumi szakkönyvtárakat és igyekeztek az európai tudományos éle újabb eredményeit is hasznosítani. /69/ Az áldozatos mun­ka nem egy eredménye tanszékeinken ma is nyilvánvalóan szembe­tűnik, sót gyakran azt látjuk, hogy azok a megújuló szocialis­ta jogtudomány bázisaivá lehetnek. Itt kell megemlíteni végül Szászy Schv.’arcz Gusztáv kezdeményezése /19о2/ nyomán kifejlődő önálló jogi kari könyvtár megszületését, /?о/ amelynek újjá­szervezése szintén a szocialista egyetem feladata lett. A kar legujabbkori fejlődésének küszöbéhez érkezve meg véli emlékezni az Uurópa-szerte ismert nőemancipációs moz­galom hatásáról is a magyar jogi művelődés területén. A ma­gyar-országi feminista mozgalom - megkésve - csak az I. világhá­borút megelőző években tudott rést ütni a jogi művelődés egv- o] ián jzárt capuin. ... nőhallgatók bebocsájtása előtt a Kar 191'-ben nyitotta meg a lehetőséget és ezzel a nemek közötti

Next

/
Thumbnails
Contents