Egyetemi-jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 4. (Budapest, 1980)

Horváth Pál: Egyetemi – jogi művelődésünk fejlődéstörténetéhez (Előtanulmány az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar történetéhez)

- 15 egyetemi alapítvány kibővítése végre uj helyzetet teremtett és ettől kezdve a tanári testület kinevezését is a királynőtől kaphatta. Egyidejűleg kibocsátották az u j "tanulmányi szabályzatot" /norma studiorum/, amely a növekvő állami érdekeket i- gyekezett érvényesíteni. A társadalmi nyugalom fenntartása, az alattvalók jogilag rendezett kormányzása és az uralkodó ilyen irányban ható korlátlan hatalmának tudatosítása került most már a jogi művelődés előterébe. A Kar ezután a kormányszékek, illetve a Helytartótanács felügyelete alá került, vele párhuzamosan nőtt a rendszeres cenzúra ellenőrző szerepe is. /31/

A Kar életében uj helyzetet teremtett UV. Kelemen pápa, 1773. évi "Dominus ас Redemptor noster" kezdetű bullája. Ezúton a jezsuita egyetemi vezetés teljes felszámolására nyilt mód és az életrehivott uj rendszert a kormányzat az 1775. évi "Planum iuridicae facultatis" c. rendtartásban fektette le. A természetjog ezzel elfoglalta elsődleges helyét, bevezetést nyert az "európai államok statisztikája" és bécsi minták szerint állami szabályozást nyert a doktori szigorlatok rendje. A

Kar ilyen irányú fejlődését már csak megerősítette, illetve

c

részleteiben szabályozta az 1777. évi "Ratio Zduationis" cimen ismert tanügyi reform /32/, amely a "jo polgár" megkivánt jogismeretét állította a jogi művelődés alapelvévé. /33/ Egyidejűleg a Kart Hagyszombatról Budára helyezték át. /34/ Az ezt követő évtizedek folyamán a világi törvények tisztelete, a "ius naturae" és az állami érdekeket kifejező statisztika virágzása szemlélhető a "magyar korona örökös országainak központjában elhelyezett" Jogi Karon. E téren sokat tett a progresszív tanokat hirdető Barits Béla /35/ a politikai kamerális tudományokat alapozó Reviczky József és a természetjogi alapon tanitó Lakics György. A kormányzat a Kar tagjaitól tudományos előrehaladást követelt és ezen eredmények figyelembevételével - versenyvizsga utján - eszközölte az uj kinevezéseket is.

Az állami akarat még korlátlanabb érvényesülését kellett érezni a Karnak, II. József császár uralkodása alatt. Az uralkodó az egységes monarchia megteremtésére irányuló lépései-