Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918

- 16 szintet. Meglátszott ez előadásain is. Ő is szabadon adott elő, szépen beszélt, de nem volt "életea" az előadása, az igazi tartalom, mélység hiányzott belőle. Gyakorlati órát nem is hirdetett. Valószínű, hogy ő látta el az általános képzést, tehát ilymódon nem tudományos szempontú munkamegosztás érvényesült a filozófiai tanszékek között.

Az 1895-ben létesült Filozófiatörténeti Tanszék a tudományos specializáció szándékát jelezte. A tényleges differenciálódás mégsem következett be. Ennek oka az volt, hogy a tanszéket olyan ember foglalta el, akinek nemcsak a filozófiatörténet, de még a filozófia is szűk terület, akinek "irodalmi, esztétikai és művészettörténeti ismeretei bőségesen tápláltak volna három katedrát" - Alexander Bernát, ^

Mint láttuk, két Ízben is mellőzték a tanszék betöltésekor. 1895-re már többszörösen bizonyította munkásságával, hogy méltó a nyilvános rendkívüli tanári kinevezésre, mégis a kar csak minimális szótöbbséggel szavazta meg a Medveczky Frigyes által előterjesztett kinevezési indítványt. ^5 ^ általában három év múlva, tehát 1898-ban esedékes rendes tanári kinevezést már nem szavazta meg a kar. 1899-ben még egyszer elvetették, ezúttal a többi rendkívüli tanár rendes tanári kinevezésével együtt. ^ Majd újra külön ajánlották, noha Balla- gi Aladár szerint "a dolognak az a látszata van, mintha erőltetnék", mégis érdemi tárgyalás alá veszik. /А történész Ballagi Aladár a kar és az egyetem talán egyetlen, nem csupán szélsőséges nacionalista és felekezetileg is elfogult, hanem kifejezetten személyeskedő, áskálódó professzora volt. össze-