Gergely András: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filózófiai Tanszékének története 1867-1918 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 3. (Budapest, 1976)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének története 1867–1918
-Intőinek térhódítására utal. Székét a változásokat Horváth Cy- rill megérte ugyan, de meg nem értettes szinte évtizedekkel élte túl korát. Mégsem volt azonban akadályozója a változásoknak, sőt nagy érdeme, hogy Alexandert és Bánóczit külföldre küldte, támogatta, s evvel talán többet tett tanszéke jövőjéért, mint egész tanári munkásságával. ^ XXX A növekvő hallgatói létszám és a tanárképzés szempontjai egyaránt indokolttá tették egy párhuzamos filozófiai tanszék létesítését. Az újonnan létesített tanszékre a 59 legfiatalabb magántanár, Medveczky Frigyes nyert kinevezést. Bécsben végezte a Theresianumot, majd jogot Bécsben, filozófiát és természettudományokat német egyetemeken hallgatott. Huszonötéves korára több komoly tanulmány szerzője, müveit neo- kantiánus szellem hatja át. "A társadalomtudományok" c. müvében kortársai: Marx, Engels, Lasalle, Spencer, Brentano tanait ismerteti. ^ A huszonnyolc éves egyetemi tanár kinevezését követően negyedszázadon át alig publikált, noha ugyanakkor az egyetemen nagy aktivitást fejtett ki. "Igazi egyetemi ember, aki lelkének egész kedvével ezen az intézeten csüggött, aki ... az egyetemen mint szubsztanciájában élt, aki egész erejét ál az egyetemnek szentelte." Egyetemi tanári előadásait társadalomtudományi érdeklődés jellemezte: "A társadalom-filozófia története különös tekintettel az újabb társadalmi elméletekre" /1884/ c.
