Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

III. Angyal Dávid jelentése

- 56 fordulata, mely másképp értelmezhető, de valódi érzését, az idézett sorokban kell keresnünk. Szekfü kiváló stilista, az igaz, de a nagy erélyre való törekvésében beleesik néha abba a fiatalos hibába, hogy szava messzebb ér, mint a czél, melyet találni akart.

De könyvének positiv érdemei is vannak. Nemcsak új anyagot szolgáltatott а H. emigratio történetéhez, hanem megállapította a történet eddigi forrásainak értékét is. A bujdosó B. diplomatiájának, franciaországi és törökországi helyzetének kimeritő, az európai vonatkozásokat teljesen átértő és szemléltető rajzát adja. Az anyag alakításában nagy tehetséget mutatott. Elbeszélése vonzó, jellemrajzai oly élénkek, hogy a szereplők szinte életre kelnek előttünk! Az ő elbeszélésében például Mikes Kelemen józanságával, magyaros őszinteségével és hűségével mély hatást tesz az olvasó lelkére.

Amit hibának találtunk a könyvben, annak gyökereit a szerző fiatalos, impressiókra könnyen hajló művészi lelkében kell keresnünk. Könyvét némely helyen most már másképp imá, hiszen az elmúlt év személyes és közéleti tapasztalatai bizonyára mélyítették történeti felfogását.

Mindezek alapján bátorkodom a T. karnak indítványozni, hogy bocsássa Szekfü Gyulát a további magántanári cselekményekre. Sőt arra is kérem a T. Kart, hogy bocsássa a colloquium elengedésével rögtön a próbaelőadásra. Ezt kérte a folyamodó már 1914. január 20-án kelt folyamodványában. Kérésének