Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

III. Angyal Dávid jelentése

- 50 jótörést szenvedett.

E világirodalmi magaslatról a magyar történet részleteinek kutatására szállott le Szekfü az "Oklevelek A. Károly nénzverési reformjához" czimü közleményének bevezetésében. /Történelmi Tár 1911./ A Knauzból másolt oklevelek fontosságát abban keresi, hogy adalékokat szolgáltatnak az arany értéke akkori hirtelen változásának kérdéséhez, melyet oly tudósok, mint Inama-Sternegg és Luschin nem birtak megmagyarázni. Ez oklevelek alapján továbbá a magyar középkori pénzügyi igazgatás történetét is világosabban látjuk.

Egy essay keretében tárgyalta Szekfü "Az osztrák központi kormányszervek történetének irodalmát" /Tört. Szemle 1912./. Ez irodalomnak értékes fejlődését vázolja Lustkandl- tól Teznerig. kifejti, hogy Lustkandlt és Bidermannt főleg politikai szempontok vezették a kérdés tárgyalásában. Huber Alfonssal és Fellnerrel kezdődik az osztrák központi kormányszervek történetének tisztán tudományos tárgyalása. Igen tartalmas áttekintését adja az azóta keletkezett tudományos irányoknak, Végül Teznerhez ér, akivel a fejlődés visszahajlik Lustkandl felé, vagyis a politikai irány uralmához. Kapcsolatban az osztrák tudományos mozgalmak ismertetésével figyelemre méltó megjegyzései vannak a magyar közigazgatás elhanyagolt történetének feladatairól.

Épp a magyar közigazgatás történetének kutatása közben vette észre, hogy a mi jogtörténeti irodalmunk nem foglalkozott behatóan a familiárisok társadalmi, köz- és magánjogi helyzetével. Ezért irta meg feltűnést keltett Serviensek