Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

II. Marczali Henrik jelentése

- 44

két és szenvedélyeket fejeznek ki. Ő pedig, ki annyi vonásáról szól Rákóczinak, a fejedelem önéletrajza és más források alapján, éppen ezzel az összefoglaló jellemzéssel maradt adósunk. Szól ugyan Rákóczi jelleméről, de mint valami elmúltról. A fejedelmi Rákóczit nem hozza összeköttetésbe a bujdosóval: nem állapitja meg, annyi nagy törekvésnek meghiúsulása, annyi kicsinyes baj és gond, minő változásokat ejtett ezen az alapjában annyira nemes és fennkölt jellemen. így a bujdosó Rákóczi árnyék marad: éppen emberi formája hiányzik, mert sok vonás még nem ember. Elfeledteti vele, hogy ezt a múltat és ezt a jelent mégiscsak összeköti valami: a fejedelem egyénisége.

Még egy más hiányban is szenved a könyv. Bizonyára szerzője akaratán kivül az a Rákóczi Írásain é6 Mikes kivételével, majdnem kizárólag oly kútfőket használ, melyek Rákóczinak nem kedveznek.. Bármennyire becsüljük is szorgalmát, az egész anyagot, melynek alapján kimondhatta volna a döntő szót, mégsem gyűjtötte össze. A francia és spanyol levéltári anyag fel nem dolgozása oly mulasztás, mely szükségképp egyoldalúvá tette a könyvet és igy csökkenti annak tudományos értékét.

Tudjuk, minő sikert keltett ez a munka.

Itt csak az elvi kérdést fejtegetjük. Más, mint tudományos szempontból tudományos könyvet megitélni nem szabad, különben eljutunk az inquisitióba. /Galilei./ Aki tudományos meggyőződését, aki a hatalomtól, aki a közvéleménytől megijedve ki nem mondja, nem méltó a historikus névre. Horatius mondása: Нес vultus instantis tyranni, Нес ardor civium prava iubentium, őt köti elsősorban.