Dénes Iván Zoltán: Szekfü Gyula magántanári képesítésének ügye 1914-1916 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 2. (Budapest, 1976)

II. Marczali Henrik jelentése

- 42

földbirtokosról var szó, épp úgy, mint az erdélyi vajdánál vagy Székely főispánnál sem. Az egyes szerződési viszonyok kétségtelenek és történetileg érdekesek, de valamelyes eredményhez csak úgy juthatott volna, ha szorosan különválasztja a tisztviselőket a szorosan vett magánemberektől.

De igazi sarkalatos hibája e különben tudományos beosü értekezésnek a servientes-eknek a familiárisokkal való összeveszitése. A servientes regalesekből fejlődött a köznemesség. Azáltal, hogy csakis a tiszti és magánhatalom alatt álló servientesekről, vagyis nemes honosokról szól, a királyi hatalom alatt megmaradtakról pedig nem, teljesen ferde világításba helyezi középkori alkotmányunkat.

E ferdeség abból az egyoldalúságból következik, hogy

a német-osztpák analógiákat sűrűn felhasználja, de a többit

„ *-j.v, ’ .. nem, a lényeges eltérést pedig nem is akarja észrevenni. Nagyon hasznos lett volna az összehasonlitás Lengyelországgal.

Ha ezt keresztülvisái, láthatja, minő. nagy a különbség az

'■. ; j v%V' '.V.'. tv-.;olyan4,.ong?ág'‘közt7'üelyben csaknem ,&z egész nemesség a "pán"4v' '■>

okat»kiríSk^í'vszólgál ja és a magyar ItöSt,hol az' éppen az öligarcüjé^ ellen felépített megyei fedezet biztosította a közép*•.. V- - ‘ -vr ’’

nemességet és a királyi, állami hatalmat egyaránt.

л-''' ,

Eltévedésből folyik Werbőczy helytelen megítélése

is. A Tripartitűm alkotója kétségtelenül túlságba vitte a ne. U- mesi egyenlőséget, de mégsem vét annyira a történeti igazság ellen, mint az, ki a megyét mint az oligarcháktól független testületet úgy szólva észre sem veszi. Hiba az is, hogy a

Tripartitumban főleg közjogot lát, holott az bevezetésétől el-