Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1973-1974/2 (HU ELTEL 11.a.21.)
1974. május 15. kari tanácsülés
zett - a vitát lezárja ás Sipos Gábor íkJk vezető lektornak adja át a szót. Sipos Gábor mindenekelőtt megjegyzi, szándékosan nem szölt a nyelvtanárok fizetéséről, mert a lektorátus most kapott 1500 forintot a fizetések fejlesztésére. Eredetileg ugyanis az volt. a helyzet, hogy a Műegyetem nyelvi intézetéből nem sikerűit fiatal tanárokat a Természettudományi Karra áthozni, mert ott magasabbak voltak a fizetések. Most már a lektorátust fizetések valamivel jobban, mint a Műegyetemen. Igaza van Körmendi Géza elvtársnak, hogy a Il-r és IV. év végén vannak a szigorlatok, alapvizsgák és szakvizsgák, de kérdés, hogy el lehet-e kerülni, hogy ugyanakkor legyenek a nyelvi vizsgák is és össze lehet-e vonni a nyelvek tanitását, mert a lektorátus tanárainak kötelező óraszáma hetenkint 16, és igy ezt nem lehet másképp elosztani. Az a hallgató, aki négy féléven keresztül tisztességesen tanult, vizsgázhat minden különösebb nehézség nélkül. Helyesli intentiv nyelvtanfolyamok szervezését. Ami azt illeti, hogy a nyelvvizsgát Kiismerjük el záróvizsgának, ebben a tekintetben az a helyzet, hogy az állami nyelvvizsga ennél a záróvizsgánál több is, kevesebb is. Ha nem szakmai jellegű nyelvvizsgát tett az illető, hanem általános vizsgát, akkor ez az ügyeiemcxsimix XX egyetemi záróvizsgába 1 kevesebbet jelent, az állami nyelvvizsgánál jobban koncentrálnak a beszédkészségre. Ezt megfontolás tárgyává lehet tenni, de az egÄsz előterjesztés lényegét nem érinti. A Bolyai Kollégiumban a nyelvi laboratórium lassan megindul, anyaggal feltöltjük és külön nyelvtanárt is kell szerezni oda, ebben a tárgyban a kollégium igazgatójával együtt közös javaslatot tettünk a Természettudományi Kar dékánjának. Ami Balázs Béla docens fejtegetéseit illeti, a haligaT
