Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1973-1974/1 (HU ELTEL 11.a.20.)

1974. február 20. kari tanácsülés

továbbá, hogy bizonyos alapozó előadásokat visszaállítunk mint önálló studiumokau, mert minden jel arra mutat, hogy ezt kell tennünk. A fizikusok egyre inkább az iparban akarnak elhelyezkedni. Az óraszámok minim Hsán váltós nak, kitűnik ez abból, hogy összehasonlít*^skAnt mellákel- ve van a rági tanterv. A gyakorlati jegyek zömükben a laboratóriumi gyakorlatikat As a matematikai tárgyakat zárják le. A fizikai laboratóriumi gyakorlatokból elegendő az aláirás megszerzése, meg lehet mondani a gyakorlatvezetőnek, hogy csak akkor adja meg, ha az illető meg- árdemli. A ö=10. félévben szereplő magas óraszám csak látszólag ilyen nagy, mert a laboratóriumi gyakorlat olyan, hogy az lehet &xxx$ 0 + 40, de lehet 0 + 10, attól függően, hogy a hallgató mennyit dolgozik, tehát egy hallgatói munkáról van szó, amelyet egyszerűen nem lehet egy tantervben definiálni. Megtartottuk tehát a 0 + 20-at As hozzáadtunk még specializáció cimén 10-et, és igy keletkezett ez a nagy szám.

A 9. félévben a kötelező speciálkollégiumok kapcsán eddig kAt vizsgát köfeteltűnk, most nem tudjuk, hogy ez a vizsgaszám mennyi lesz.

A 2. oldal alján olvasható a fizikus alapozású geofizikusok tantervinek körvonalai. A kiküldött bizottság az elhagyott fizikus tárgyak helyére behozott geofizikus X tárgyakat részletesen megadta, ennek sokszorosítására már nem volt idő, de megvan. Б* a fizikusok közül leváló 2-3-4 geofizikust érinti. A fizikus alapozású csillagászok képzése úgy történik, mint a fizikus alapozású geofizikusoké. A meteorológusok is el tudják fogadni az előterjesztésben vázolt kApz*st.

Marx György megjegyzi, hogy a sugárvádelmi kápzáshez a szakbizottság magtechnológiát kívánt biztosítani.

látai Imre dékán megállapítja, jó lenne különválasztani a fizikus képzés tantervében teendő változtatásokat* és azt, hogy a fizikus alapozású geofizikusokat hogyan képezzük. £z nyilván két különböző kérdés. Van egy