Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1972-1973/1 (HU ELTEL 11.a.18.)
1973. január 10. kari tanácsülés
7£ ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni, vagy pedig jobb lenne-e egy bizottságot kiküldeni ebben a tárgyban. Egy aggálya van: az egyoldalas elaborátum végén az áll, hogy "a kiképzett szakemberek alkalmazása megoldott /különböző - földtani kutatással foglalkozó - vállalatok, kutató- intézetek, múzeumok, KÖJÍL, VITUKI, Kartográfiai Vállalat Országos Természetvédelmi Hivatal stb./." Nézete szerint ez a kérdés is komoly hozzáállást és felmérést kivan. Figyelmeztet arra, hogy az egész felülről indul el anélkül, hogy a mindennapi élet részéről már jelentkezett volna igény ilyen diplomásokra. Mindezzel azonban nem az időt akarja huzni. Szemerédy Pál szintén üdvözli a javaslatot. Az élet egyrészt igényel olyan szakembereket, akik a terepen dolgoznak, másrészt olyanokat, akik jó fizikus és matematikus alapozottsággal rendelkeznek. Az elaborátumban vázolt képzés inkább az előzőleg emlitett szakemberek számát fogja növelni. Kétfelé kell ágaztatni a geofizikus képzést, ha ezt a javaslatot elfogadjuk. A miskolci egyetem a képzést tekintve közelebb áll ahhoz a célhoz, hogy ilyen gyakorlati szakembereket neveljen, szakembereik nem kutatási szintűek úgy, ahogy ezt a fizikusok értik. Helyes is lenne, ha most a fizikus szak is ebben az értelemben integrálódna a földtudományi szakokkal. Legyenek geofizikusok és legyen a fizikus szakon belül geofizikus specia- lizáció. Mindkét fajta szakemberre szükség van. Kábái Imre dékáns A miskolcijait érdekeit ütif-e a terv vagy nem üti? Mi különbet tudunk-e csinálni? Szemerédy Pál: Ahogy Stegena Lajos professzor javasolta, mi egy szélesebb skálájú, a miskolciakkal versenyképes szakember tipust tudunk kibocsátani más arculattal. Stegena Lajos megállapítja, hogy a praxis semmilyen igény nyel nem lép fel a geofizika felé. Éveken keresztül nem adtak egy fő keretet sem, könyörgések árán indul meg a
