Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 11.a.16.)

1971. december 15. kari tanácsülés

felvetette Soós Károly, hogy ж térképész kiegészítő szakosok képzésével nem lehet-e ez igényt kielégíteni.

Hát nem lehet, mert azok a hallgatók, akik harmadik szakként felvették a térképészetet, általában пел térképész pályára készültek, nem is volt ilyen előképzettségük, ezek idegen nyelv - földrajz vagy matematika - földrajz szakos о к: voltak éa a vérostervezésl intézetek- tóftvagy hasonló intézményekben helyezkedtek el, és ehhez kellett nekik a kiegészítő térképész képzés, izeken kívül jelentkezik az a 25 főben megjelölhető igény, amelyről Ktegena Lajos professzor beszélt.

Msodszor, ez s forma azért nem jó, mert az idegen nyelv - fölorajz szakosok nem kapják meg sem a matematika, sem a fizika, sem a geológia, sem a biológia terén a térképészeknek szükséges képzést, különösen vonatkozik ez a matematikai megalapozottságra.

Hiba volt az 1960-as évek elejénzuci a földrajz tanárig

szakot 60 főre felduzzasztani, tiltakoztunk is ellen, a hallgatók létszáma 1965-66-ra le is ment a mostani 20-25-ös létszámra. Rázebe szerint 1974-75-re mér felszívódik ez a többlet, úgyhogy az Ilyen irényu érv elesik.

л felhozott aggocalmakufc nem tartja olyan súlyosaknak, hogy ezek miatt az előterjesztett tantervet a kari tanács ne tudná elfogadni és javasolni,

£tegena Lu or kifejti! úgy látszik a minisztériumban más csatornákon keresztül, végezték a relmérést. A szakbizottság által végzett felmérés adatai a szakmából erednek, a térképészek területén olyan súlyos a szakember hiány, hogy az előterjesztett létszám nagyon szolidnak tekinthető, ziikség lenne még; egy külön két vagy három éves képzésre, egy 30 főt oktató technikus képzésre, különösen ha az egyetem tudn* ehhe-, a keretet megadni, mert a vállalatok *s intézmények gondoskodnának az anyagi eszközökről. Az egyetemi szakképzés ugyanis csak öt év múlva kezdené enyhíteni a szakember hiányt.