Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1968-1969 (HU ELTEL 11.a.12.)
1969. február 12. kari tanácsülés
Javasolom dr, Szebényi Lajos kandidátusnak, a Magyar Állami Földtani Intézet főosztályvezetőjének az egyetemi docensi cim adományozását, Dr,Szebényi Lajos Nagykőrösön 1920.május 13-án született, A Magyar • Állami földtani intézet főosztályvezetője. Lakása: Budapest XII., Acsádi Ignác u 11, Középiskolát Mezőtúron, majd a budapesti Madách Imre Gimnáziumban végezte, Egyetemi tanulmányait a budapesti József Nádor Műegyetemen végezte, ahol 194-2-ben agromémöki oklevelet szerzett. Már az első évektől kezdve érdeklődött a geológia iránt és még egyetemi hallgató korában 1939.őszétől dijtalan gyakornokként segédkezett a-Közgazdasági és Mezőgazdasági Kar Gazdasággeológiai Tanszékén ifj.dr.Lóczy Lajos professzor mellett. Egyetemi évei minden nyarát terepi munkával töltötte, Résztvett a "Felvidéki” és "Erdélyi” térképezésben és a Szeged környéki torziós inga mérésekben. Oklevele megszerzése után mint kinevezett tanársegéd ugyanezen a tan-4- széken dolgozott 194-3.szeptember 4—i katonai szolgálata megkezdéséig. Katonai szolgálata 194-4-,december 31-ig tartott, 194-6-ban a Műegyetem Gazdasággeológiai Tanszékén geológiából doktorált. 194-5.augusztus 7-től a Magyar-Állami Földtani Intézetben dolgozott kisebb megszakitásókkal, 194-7ffebruár 1-től 194-9.január 1-ig a Pénzügyminisztérium XII/c Jövedéki Mélykutatási osztályán, 1952.január 16-tól 1955.március - 16-ig a Bánya- és-Energiaügyi Minisztérium Földtani Főosztályán és 1957.julius 1-től 1958.január-21-ig az Országos Földtani Főigazgatóságon teljesített szolgálatot. A Magyar Állami Földtani Intézetben-töltött első éveiben földtani térképezéssel foglalkozott, majd kb, 8 éven keresztül az Intézet Vizügyi Osztályán-vizbaszerzési és bányavédelmi szakvéleményező szolgálatot látott el. Ugjáaakkor kezdett el elméletileg is foglalkozni a rétegvizek moLgísával és utánpótlódási lehetőségének vizsgálatával, 1958-ban a "Föld- és ásványtani tudományok kandidátusa” elmet nyert el vízföldtani témával, amely elsősorban a Mátraalji lignitek vizte- lenitési problémáival foglalkozott. Ásványi nyersanyagkutatásban is többször részt vett. /Kőszegi hegység! talk, érckutatás, Tokaji hegység trasz kutatás. Mátra-Bükkalja lignitkutatás stb./ 1957-ben az Országos Földtani Főigazgatóságon az Ásványi Nyersanyag Készletszámitási Osztályt vezette, 1962.novembertől 1966.decemberig Kubában dolgozott szakértőként, államközi szerződés keretében. Megszervezte és vezette a kubai Ásványvagyon Titkárságot. E feladatkörben különféle ásványi nyersanyag /érc nemére, kőolaj/ kutatási és értékelési problémáival foglalkozott, nemcsak gyakorlati, hanem elméleti szempontból is. Kubában résztvett az oktatásban is, a Geológiai Technikumban készletszámitást, az egyetemen pedig vízföldtant oktatott. Karunkon a geológus hallgatók részére 1966.óta a Vízföldtani számítások c.gyakorlati kollégiumot adta elő. Tárgykör: vízföldtan. A Földtudományi Szakbizottság a javaslattal egyetért. Dr.Vitális Sándor egyetemi tanár .javaslata:
