Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1966-1967 (HU ELTEL 11.a.10.)

1966. október 13. kari tanácsülés

-2A jegyzőkönyv hitelesitésére felkéris

Dr; Bruckner Győző és i.

Dr. Vitális Sándor professzorokat.

»

Előterjeszti a napirendet, melyet a Tanács elfogad.

i t

Megnyitja a vitát az 1. napirend fölkött. adA_l..napirend.:

Nagy Kázmér e&y. tanár: Javasolja, hogy először a szakos problémákat Ъeszéljék meg, mert az az egyszerűbb, azután a tanárokét. ~

A fizikus szakon a szakdolgozatokkal nincs különösebb probléma.

Török Tibor egv. tanár: Véleménye szerint elég lényeges dolog hiányzik az anyagból, az a tapasztalat amelyet szereztek, hogy jobban^si- kerulnek a szakdolgozatok olyan hallgatóknál, akik tagjai a tudó mányos diákkörnek. Ha a hallgató csak akkor kezd foglalkozni a dolgokkal, amikor, megkapja a témát, akkor már elkésett vele. Bele kellene venni az anyagba, hogy szükségesnek tartjuk}, hogy -elsősorban a kísérleti tudományoknál a szákdplgozatos III. éves korában már tudományos diákköri tag legyen.

Timár József vezető, lektor:'Nem a legkellemesebb hangon érinti az anyag a Lektorátus munkáját. Az, hogy "reménytelenül súlyos" a helyzet, ez a megállapitás nem födi a valóságot. Mi nem adjuk fel a reményt, erre az a válaszunk. Számtalan kísérletünk és'a javaslatunk a nyelvoktatás megjavítására süket fülekre talált. Mi mégis reméljük, hogy majd csak meghallgatásra találnak javaslataink. Valóban nem kielégítő , sőt nem jó a'nyelvoktatás helyzete nemcsak a Karon, hanem más egyetemeken sem. Európai, de világszinten is probléma a nyelvoktatás. Kéri a Dékánt, hogy adjon lehetőséget, hogy tájékoztassa a nyári iskolán szerzett tapasztalatairól, mert azok igen tanulságosak. Ha módot kapnának arra, hogy a Kari Tanács előtt ismertessék a nyelvoktatás problémáját, akkor jelentőségében is súlyt kapna ez a kérdés.

*

Kárteszi Ferenc egy, tanárt Különböző anyagokból csoportosította az általános, megállapításokat. Tényeket gyűjtött Össze, azokból a ± jelentésekből amelyeket a tanszékek beadtak. Ezekből ez csendül ki.

Faludi'Béla egy, tanár: Igén eltérőek a viszonyok az egyes szakok kozott. A biológia vonalán jók a tapasztalatok, eredményes munkát végeznek; A biokémia területén pl. a szakdolgozatok publikálásra kerülnek. Az államvizsga tapasztalatok a biológia minden területén megnyugtatóak és jók. Probléma} hogy legyen-e része az államvizsgának a szakdolgozat, vagy sem. Feltétlenül legyen, mert ott lehet megállapítani, hogy önálló volt-e a dolgozat. Általános nehézséget abban lát, hogy a jelentkezés spontán történik.A hallgatók azt mondják, hogy nem vállalják őket a tanszékek, főleg a kémiai tanszékek. 'Nem tudja mi ennek az oka? Valamiféle irányításra szükség van. Amit eddig nyújtottak az is a tanszéki összmunka rovására ment. Egy oktató maximálisan 2 hallgatót irányíthat. Ennek az oktatói terhelésben csak egy ötödé tudható be. Az oktatók nagy megterhel* se abból is adódik, hogy fordítanak a hallgatóknak. A kísérletes munka a könnyebb megoldás, mert az elméleti munkához lényegesen több kell, itt még jobban mutatkozik a szakirodalom ismeretének hiánya.

Az idegen nyelvű szakirodalom és folyóirat vásárlásra kiutalt ösz- szeg alacsony és itt takarékoskodni nagy hiba.