Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1966-1967 (HU ELTEL 11.a.10.)
1967. április 12. kari tanácsülés
/ 51 J egyzőkönyv Költ Budapesten 1967 * nárcius 20-án, a Vegyész Szakbizottság ülésén. Jelen vannak: a Szakbizottság tagjai, Gárecs Árpád, Lásztity Sinon és Uolfram Ervin kivételével Tárgy: A Kolloidkéniai és Iíolloidtuchnológiai Tanszékre meghirdetett egyetemi tanári állásra beérkezett pályázat elbírálása. A Kolloidkéniai és Kolloidtechnológiai Tanszékre a Művelődésügyi Közlönyben 1967 február 15«-én neghirdetott egyetemi tanári állásra KOLERÁM ERVIN tszv. egyetemi docens nyújtott be pályázatot. A pályázat alakilag az előirt feltételeidnek mindenben megfelel. V.'OLFRAM ERVIN 1925-ban Budapesten született. Tanulmányait Karunkon^foly— tatba és 1947-ben vegyészi, majd 194-9-t*ben summa cun laude” minősítésű bölcsészet doktori oklevelet szerzett, 194-7 óta Egyetemünk. Kolloidkémiai és Kolloidtechnológiai Tanszékén dolgozik mint dijtálán, majddijas gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1962 augusztus l.-e óta pedig mint tanszékvezető docens. 1958—ban és 1959—tői 1962—ig fizetésnélküli szabadságon volt és ez időszakokban az NDK Felsőoktatásügyi Államtitkár-* ságának meghívására a drezdai Műszaki Egyetem Kolloidkéniai Intézetében működött mint vendégtanár, az Intézet vezetése és oktatási munkájának újjászervezése céljából. A kémiai tudományok kandidátusa fokozatot 1958-ban, a doktori fokozatot 1966-ban nyerte el. 1959-ben a drezdai Műszaki Egyetem egyetemi magántanárrá habitálta. Nyelvismeretei német, francia és angol. A Pedagógus Szakszervezet tagja, 1956-ig az IMP tagja volt. Kolfran Ervin oktató-nevelő munkája 20 év óta megszakítás nélkül a kolloidika területére esik. Kolloidikát adott elő Karunkon korábban a biológia-kémia szakos, 1962 óta vegyészhallgatóknak. Különféle gyakorlatok vezetésében vett részt? jelenleg a szaklaboratóriumi gyakorlatokat vezeti* Kolloidika előadást tartott ezen kivül az Állami Műszaki Főiskolán, a BME esti tagozatán és a KLTE Természettudományi Karán. Tevékeny részt vett a reform előkészítésében, kidolgozta tárgyának programját, melyhez 7OO oldalas egységest jegyzetet irt«, E jeg;yzetet az országos vita igen pozitiven értékelte. Oktatómunkáját a kolloidika uj szemléletű feldolgozása, az alaposság, a hallgatókkal való közvetlen foglalkozás, a szakmai es emberi nevelésre törekvés jellemzi. Tudományos munkássága főként három témakör köré csoportosul. A peptizá- ció kinetikai vizsgálata kapcsán a folyamat hőmérsékleti függésének mérése utján elsőizben sikerült meghatároznia az adszorpciós és disszo- luciós peptizáció aktiválási energiáját. Vizsgálta a diszperz-rendszereknek a hidrogén-peroxid bomlását katalizáló hatását és tisztázva a kolloid hidrolizisternékek szerepét, bevezette az autoheterogén katalízis fogalmát. A harmadik fő témakörben uj megvilágitásba helyezte a folyadék-adhézió és a nedvesítés problematikáját es elsőként számította ki nedvesitési adatok alapján az oldott tenzid-molekulák határé1- adszorpcióját és a polimerek felületi feszültségét. Ez utóbbi témakörből irta meg doktori értekezését, melyet a bírálóbizottság a kolloidika korszerű fejlesztése szempontjából alapvetőnek minősített. Tudományos munkásságát a melléklet dokumentálja, amely 52 dolgozatról és nagyobb munkáról, továbbá magyar;és külföldi tudományos tanácskozásokon tartott 18 előadásáról ád számot. Külföldön is értékelt tudományos munkássága biztositék arra, hogy sikerrel fogja a jövőben is továbbfejleszteni a modern irányzatait a kolloidlkának, melynek a Buzágh-iskola folytán nemzetközileg is nyilvántartott klasszikus hagyományai vannak.
