Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1965-1966 (HU ELTEL 11.a.9.)

1966. február 21. kari tanácsülés

\

m

MARTON KATALIN matematikus

I94I. december 9-én született Budapesten. Anyja neves Wachsmann Erzsébet. Apja docens az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, Anyja könyvtáros«,

Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1960-ban kitünően érettségizett a Fazekas Mihály gimnáziumban. Már a középiskolában kitűnt jó matematikai érzékével. Rendszeres feladatmegoldója volt a Középiskolai Matematikai Lapoknak. Országos tanulmányi versenyen első dicséretben részesült.

Érettségije után a matematika-lélektan szakra nyert felvételt. A II. év elvégzését követően átvételét kérte a matematikus szakra. A 2, félévtől mindig kitűnő rendű volt. A tanult anyagnak nemcsak formális megértésére törekedett, hanem a problémákban elmélyedt,

*

Dr. Rényi Alfréd tanszékvezető egyetemi tanár véleménye:

"Marton Katalin Népköztársasági -Érdeméremmel való kitüntetésére vonatkozó javaslatot a magam részéről a legmelegebben támogatom. Marton Katalin azon tulmenőleg, hogy tanulmányi eredményei kitűnőek, értékes és figyelemreméltó tudományos kutatómunkát is végzett negyedötödéves hallgató korában. Bekapcsolódott a Valószinüségszámitási Tanszéken folyó tudományos munkába, valamint közreműködött, mint gyakorlatvezető, a Tanszék oktatási munkájában is» A rá^izott feladatokat rendkívül alaposan és lelkiismeretesen végezte el. Szakdolgozatában, amely az additiv és multiplikativ számelméleti függvények statisztikus elméletével foglalkozik, önálló tudományos eredmények vannak; ezek egyikét Erdős Pállal közösen irt, előkészületben lévő monográfiánkba is felvettük."

KISz tag. Egyetemi tanulmányai alatt régi iskolájában - társadalmi munkában - matematikai szakkört vezetett. Kétszer volt nyári építőtáborban, Segitőkész, évfolyamtársaival gyakran tanult e- gyütt.

Az irodalom és a művészetek iránt fogékony«, Sokoldalú műveltségre törekszik.

Magatartását szerénység jellemzi.

A fentiek alapján Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel való kitüntetésre javasolom.

Budapest, 1966» február 7^

dr. Nagy Károly s.k* dékán