Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1965-1966 (HU ELTEL 11.a.9.)
1966. február 21. kari tanácsülés
PENKE BOTOND biológia-kémia szakos t már 1942о október 13-án született Beregszászon,, Anyja neve: Kováts Ilona*. Apja tanitó volt, 1942-ben meghalt. Édesanyja tanitónő Középiskolai tanulmányait a debreceni Fazekas Mihály gimnáziumban végezte kitűnő eredménnyel, 196o-ban nyert felvételt karunk biológia-kémia szakára. Tanulmányi eredménye mindvégig kitűnő volt. Az 1961-62., az 1962-63о, az 1963-64,, és az 1964-65, tanévek folyamán Népköztársasági ösztöndíjban részesült. Dr. Kovács Kálmán egyetemi tanár véleménye: "Penke Botondot II. éves hallgató korában ismertük meg. Vizsgáira mindig kiváló felkészültséggel jött el, s a tárgy elmélyült ismeretét többszörösen bizonyította* A szerves kémiai gyakorlatokat is kiemelkedő eredménnyel végezte el, 1963-tól rendszeresen részt vett a diákköri munkában, munkájút mindig nagy lelkesedéssel és leleményességgel végezte. Szakdolgozata is messze kiemelkedett a tanárszakos hallgatók hasonló dolgozatai közül, mind a kisérleti munka mennyiségét, , mind a levont következtetések mélységét illetően. Penke Botond emberi magatartása is mindig elismerést és megbecsülést váltott ki. Évfolyamtársaival sokoldalú, segítőkész közvetlen kapcsolatban volt. Az 1964-65. tanévben önzetlenül, minden anyagi vagy egyéb ellenszolgáltatás nélkül vett részt a tanárszakos hallgatók laboratóriumi kiképzésében. Ezt a feladatát is mindig lelkesen és közmegelégedésre látta el. A felsorolt indokok alapján Penke Botondot a Népköztársasági Érdemérem elnyerésére néltónak tartom." A KISznek 1957« óta tagja. Kezdettől fogva vezetőségi tag, és e téren mindig jó munkát végzett. Minden nyáron részt vett a KISz építőtáborok munkájában. Igen jó közösségi ember, tanulmányi téren rendkivól sokat segített rászoruló évfolyamtársainak. Ennek alapján az évfolyam egyhangú javaslatára jutalomüdülésre küldték Lengyelországba. Mind hallgatótársai, mind a KISz vezetőség mindenkor biztosan számithatott munkájára. A ulapjdn Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel aló kitüntetését javasolom, Budapest, 1965, február 7. dr. Nagy Károly s,k, dékán
