Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1963-1964 (HU ELTEL 11.a.7.)

1963. október 31. kari tanácsülés

- 9 5 Г ' Az ál3.umvizsgát a hallgató csak a dékán által meghatározott /tanévenként legfeljebb 3/ államvizsga időszakban tehet« Az államvizsgát legkésőbb az abszolutórium megszerzésétől számított két éven belül kell letennie Kivételesen indokolt esetben az intézmény vezetője аз államvizsga/letételét a két év eltelte után is engedélyezheti. Ha az államvizsga letételére négy év eltelte után kerül sor, az időközbtn bekövetkezett tantervi különbségek miatt a dékán kiegészítő vizsgák letételét is előírhatja.

60. Államvizsgát Állami Vizsgáztató Bizottság /a továbbiakban AVB/ előtt kell tenni* Az Á7B elnökét a felügyeletet gyakerló miniszter, tagjait pedig az intézmény vezetője bízza meg egv évi időtartamra.

A felsőfokúi. technikumokban és szakiskolákban az AVB elnökét a művelődésügyi miniszter, az AVB tagjait a felügyeletet gyakorló miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben bízza meg. Minden karon legalább annyi AVB-t kell szervezni,. ahány féle szak- képesítést ad a kar. Az azonos szakképesítést szerző vizsgázók nagy száma esetén több AVB is szervezhető.

61. Az AVB-nek.az elnökön kívül 2-^ tagja van /professzorok, docensek, intézeti tan-árok, a dékán felkérésére a szakminisztériumok által javasolt szakemberek/. Amennyiben az AVB tagjai között valamely tárgy vizsgáztatására nincs speciális szakember, az illető tárgyból a dékán által megbízott oktató /professzor, docens -kivételesen adjunktus - intézeti tanár/ vizsgáztat.

62. A hallgató feleletét az AVB tagjai ás:a vizsgáztatók tárgyanként külön osztályozzák. Az AVB zárt ülésen megállapítja a hallgatónak az egyes tárgyakban elért érdemjegyét. Vita esetén szavazással döntik el az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök határoz. Az államvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

63* Az államvizsga tanulmányi átlageredményét egyszerű számtani átlag alapján kell megállapítani. Ha a tanterv szakdelgozatot /záródolgozatot, gyakorlati feladatot/, illetőleg diplomatervet /diplomamunkát/ is előír, az erre adott érdemjegyet is be kell számítani az államvizsga tanulmányi átlageredményének kiszámításánál.

64- . Sikeres államvizsga alapján ez intézmény a jelöltnek szakképesítését feltüntető oklevelet ad. Az oklevél minősítését -a 65. pontban foglalt f lsőoktatási intézmények kivételével - az államvizsga tanulmányi átlageredményének valamint az egyes szakok tanevében meghatározott tárgyak szigorlatának számtani középarányosa adja.

65- Az orvostudományi egyetemek - kivéve a gyógyszerésztudományi karokat -, a tudományegyetemek állam- és jogtudományi karai, valamint az Allatorvostudományi Egyetem hallgatóinak doktori oklevelébe a "summa cum laude" "cum laude" "rite" minősítés valamelyikét kell bevezetni az alábbi meghatározás szerint. Ha a hallgató egyetemi tanúié.rty«i folyamán valamennyi szigorlatának valamint az államvizsga tanulmányi It lag eredményének a számtani közép- a rányo sa:

4.51 - 5, akkor "summa cum laude",

3.51 - 4,50, akkor "cum laude"

2,00 - 3,50, akkor "rite" minősítést kap doktori oklevelébe.