Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1963-1964 (HU ELTEL 11.a.7.)
1963. október 31. kari tanácsülés
EÖTVÖS LÓRÁNT) TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNI HIVATALA 1 Tisztelt Kari Tanács! Egyetemünk rektora a Kar előterjesztésére meghívta WERNER HEISENBERG Nobel-dijas német elméleti fizikust, Héisehberg a meghívást elfogadta és még ebben az évben eleget tesz annak. Tisztelettel javasolom a Kari': Tanácsnak^ hogy tegyen előterjesztést Heisenberg professzor diszdoktorrá avatásara, " 1 / WERNER HEISENBERG 1901, december 5-én született Würzburgban, Az el- máloti fizikát A,Sommerfeld professzortól tanulta Münchenben, 1924-7 ben habilitált Göttingenben Max Bom professzornál, 1924-25-ben ösztöndíjasként, majd 1926-ban asszisztensként dolgozott a koppenhágai o’gyetemen Niels Bohr professzor mellett, 1927-1949-ig a lipcsei egye-7 tem elméleti fizika professzora ás;az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója, 1941-45-ig a berlini egyetem, 1945-55~ig a göttingeni egyetem Elméleti Fizikai Intézetének igazgató professzora, 1956-tól a müncheni egyetem elméleti fizika professzora és a Max Planck Intézet igazgatója. 1952-ben kapta meg a fizikai Nobel-dijat a kvantummechanika megalapozásáért,' Heisenberg neve és ^munkássága ismert az egész tudományos világban. Fizikus körökben ma őt tekintik az egyik legnagyobb élő elméleti fizi-7 kusnak. Munkássága kiterjed az elméleti fizika, az atomfizika, a magfizika és az elemi részek fizikájának területére, A kvantummechanikát Bohrral és Jordánnál együtt ő dolgozta ki E.SchrődtngdTől függetlenül vele csaknem egyidőben, 1927-ben allapitotta meg a mikrofizika egyik .7' legalapvetőbb összefüggését, a róla elnevezett határozatlansági összefüggést. 0 oldotta meg a héliumspektrum problémáját, 1932-ben ped.ig .7 felismerte, hogy az atommag protonokból és neutronokból épül fel* Számos monográfiát irt az elméleti fizika modem területeiről. Az utolsó tiz évben az elemi részek egységes elméletén dolgozik. Elméletére az egész világ tudományos körei felfigyeltek és azóta az elméleti fizikai kongresszusok és konferenciák állandó témája lett,;A munkába a legkiválóbb fizikusok jelentős része bekapcsolódott. Pl, a néhány éwely ezelőtt meghalt Pauli Nobel-dijas svájci elméleti fizikus is részt- vett ebben a munkában élete utolsó éveiben. Heisenberg számos nagynovii. tudományos intézménynek /akadémiának, e~ 7 gyetermek/ tiszteleti tagja, illetve diszdoktora. Igen megtisztelő lenne az Eötvös Loránd Tudományegyetem számára, ha Heisenberget, a kiváló elméleti fizikust is diszdoktorai között tarthatná számon és igy köszöntené közelgő látogatásakor. Kérem a tisztelt Kari Tanácsot,;előterjesztésemet tegye magáévá és terjessze az Egyetemi Tanács elé W.Heisenberg professzor diszdoktprrá avatását, ; Budapest, 196.3» október 26. dr. Nagy Károly s.k, dékán
