Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 11.a.4.)

1960. október 27.

3—

A társadalmi munka kérdés«: ezt többen is felvetették, abbéi a szempontból, hogy mit értsünk és mi számit társadalmi munkának«

A társadalmi munka forrása az egyénnek az & meggyőződése, hogy felelős a közügyekért és ebből a meggyőződésből részt vesz a közügyek intézésében, minden külön ellenszolgáltatás nélkül«

Az ellenszolgáltatás közé értendő az elismerés is# Ha egy ilyen meggyőződés általánossá válik, akkor senki se fogja úgy felvetni a kérdést, hogy hány jó pontot kap azért, ha részt vesz társadalmi munkában« Társadalmi munka megosztás bizonyos értelemben nincsen* Akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy e társadalmi munka- megosztás pl« kutat, esetleg oktat és társadalmi munkát másutt végez* Az eddiginél nagyobb mértékben kell nevelni a gondjaink- ia bizott embereket, mert akadnak még akik nevelésre szorulnak«

Ez az utasitás nagyon világosan meghatározza a követelményeket* Világos abban is, hogy hogyan kell nekünk tanszékenként a tervet elkészíteni#

Kéri a tanácsülés résztvevőit, hogy szóljanak hozzá* hogy még világosabbá váljanak a kifejtett elvek* Amennyiben a végrehajtással kapcsolatban probléma volna, azt is vessék fel«

Pécsi Márton egy* docens, SZB elnök: Elmondja, hogy több oktatóval beszélgetett és általában az a vélemény, hogy számukra szinte érdek, hogy az utasitás szellemében az elkövetkezőkben lássák és ismerjék, hogy mi a követelmény velük szemben annak érdekében, hogy a továbbiakban előrehaladhassanak és fejlődhessenek* Sokan félreértették annakidején a párthatározatot és azt hitték, hogy azt követi majd az egyetemről való eltávolítás# Ez az utasitás erre választ ad# A feladat az egyetem vezető testületé részére egy igen nemes feladat# A fiatalok elé kell tárni, hogy kinek szakimailag, kinek pedig szakmailag és politikailag milyen mértékben kell fejlődnie, hogy megállják a helyüket* Ez a kérdés mindenképpen aktuálissá vált, mert az élet követeli ezt meg* Szoros kapcsolatban áll az oktatás reformjával# A káderek fejlődése közüggyé válik az egyetemen belül# Mindnyájunk érdeke és kötelessége az oktatók fejlődését segiteni# Az első lépés az kell legyen, hogy a professzorok minden vonatkozásban megismerjék oktatóikat# Elnézést kér ezért, de az a tapasztalata, hogy sokszor a mérlegelések nem felelnek meg az adott tanszék mérlegének# Ezt mint szakszervezeti elnök tapasztalta pl# a prémiumjavaslatoknál# Lényegesnek tartja, hogy olyan feltételeket kell megszabni, amelyek valóban meg is oldkktók,

Paludi Béla egy* tanár: Többek között az alábbiakat mondja: A

felelősség érzet és a felelősség tudat sohasem hiányzott és sohase volt probléma# Arról lehet csak sző, hogy a felelősségvállalás tartalmában volt esetleg hiányosság*

Az éremnek van egy másik oldala: mi nem jó oktatókat és kutatókat nevelünk fel* Ezután kifejti, hogy a professzorok felelőssége, illetve felelősségtudatának tartalma akkmrazzal mérhető le, hogy milyen szakembereket nevel# Kiemeli, hogy ahhoz, hogy az eddigeknél jobb eredményeket tudjanak elérni, a professzori karnak kell jó példát mutatnia# *

Suara gkmtRóbért vezető lektor: A káderek fejlesztésében fontos szerepe van az ideológiai oktatásnak, amellyel a VHB foglalkozik* Hogy az oktatás tartalma ennek megfelel-«, azt a tanszékvezető elvtársak tudják megállapítani# Kéri, hogy a kádermunkában , ahol