Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 11.a.4.)

1961. július 6.

Dr^ Vendl Aladár egyetemi tanár életrajza,

Született 1886 ^ november 18-án Ditrón /Ősik megye/«, Édesapja id. Vendig Aladár a ditrói polgári iskola igazgatója, később soproni állami főreál- áskolai tanár volt. Fiatalabb éveiben az egykori 48-as és függetlenségi (párt életében'vett részt0 Meghalt 1944-ben, Édesanyja Moder Anna, a csa- iiád háztartását vezette, Meghalt 1951-ben,

* - •

scfar, Vendl Aladár középiskolai tanulmányait Sopronban végezte el. Az é- Tettségi vizsgálatot a soproni Állami Főreáliskolában 1904 júniusában :jr.itűnő ^eredménnyel tette JLe. Ugyanakkor latin nyelvből kiegészítő érettségi vizsgálatot tett., Főiskolai tanulmányait a budapesti Egyetemen és fa Műegyetemen végezte, mint az Eötvös Kollégium tagja, az 1904-1908-as tanévekben. Középiskolai tanári oklevelét 1909. március 23-ám szerezte meg a természetrajz-kémia szaktárgy csoportból kitűnő eredménnyel. Bel- kies és zettudományi doktori oklevelet /Ásvány-kőzett an, kémia, állattan/ 1911. junius 22-én kapott "sub auspiciis regie”.

'11908- április 1-től a .Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén tanárse- pgéd, 1912 február 23-ig. 1912. február 23-tól az Állami Földtani Intézetben működött mint geológus, majd mint osztálygeológus. 1914-len előnye rte a magántanári képesítést a Műegyetem "Technikai geológia" cimü ttárgykőrből,

11914. december 1-től katonai szolgálatot teljesített, 1915. junius 8-^ b án a galiciai fronton hadifogságba került és több európai és ázsiai tá- í borban töltötte a hadifogság idejét /Kiev, Moszkva, Samara, Leningrad,

6 Solikamis, Novo-Nikolajevszk etb./, 1918. junius havában, mint hadirok- K kant került vissza Magyarországra fogolycsere alapján.

X 1919 tavaszán és nyarán a Marx-Engels munkásegyetemen geológiából tar- í t o 11 e 1 őad ás ok at 0

í 1922-ben nyilvános rendkívüli tanári cirnet kapott, 1926 szeptember ele- t, jétől az 1926-27 tanévben, mint helyettes tanár működött a Műegyetemen^

1 s vezette a műegyetemi Ásvány- és Földtani tanszéket, 1927. október 4-én a nyilvános rendes tanárrá neveztette ki a Műegyetem s ettől kezdve a Ä Műegyetem’ Ásvány-és Földtani Tanszékét vezeti.

{ Az "Ásványtan, a "Kőzettan", a "Teleptani és a G-eológia" c, kötelező í előadásokat tartotta. A ” Be vezet és az önálló ásványtani és földtani ku- ■ tatásba11 c. nem kötelező tárgyként tartott előadásából alakulták ki^a^

' tanszéken ma is működő Tudományos Diákkörök. Vezeti a tanszék kutató és , gyakorlati irányú munkáit,

1940—41. tanévben a Műegyetem rektora volt, miután mer előzetesen néhány évi§ a Vegyészmérnöki Osztály, illetőleg a Gépész és Vegyészmérnöki Kar 1 dékánja és prodákánjóként működött,

! Vendl Aladár munkássága a tudomány, a tanítás és a nevelés területeire terjed ki, 100-nál több szigorúan tudományos munkája jelent meg házáig í és külföldi folyóiratokban. Néhány müve önálló kötetben látott napvilágot. Ezeken kivül tankönyve, földtani vezetője, több ismeretterjesztő és népszerűsítő cikke-jelent meg. Tudományos munkásságát itthon is, külföldön is megbecsülik.

A Magyar Tudományos Akadémia 1922-ben levelező, 1931-ben rendes tágjává válaszcotta. 1943—45 októberéig az Akadémia másodelnöke volt. Néhány^ övig - Ilocvay Lajos halála után - az Akadémia képviseletében a Felső- ház tagja volt.

of

J