Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 11.a.4.)
1961. június 1.
EÖTVÖS LORAND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR A GEOLÓGUS KÉPZÉS CÉLKITŰZÉSEI A célkitűzés helyes és nagyobb távlatban is megfelelő kialakítása érdekében megvizsgáltuk az elmúlt 15 év szakmai - gyakorlati tapasztalatait a végzett és gyakorlatban működő fiatalabb oki. geológusok beosztását, szakmai-gyakorlati munkáját, politikai fejlődésüket,^meghallgattuk észrevételeiket az oktatással kapcsolatban, hogy a kellő tanulságokat levonhassuk. Országunkban ma kereken 400 geológus, geol :gus mérnök, geológusi be-^ osztásban működő földtan-, földrajz-, természetrajz-kémia szakos tanár dolgozik. /Ezek közül 198 egyetemünkön végzett oki. geológus, 7£ Sopronban végzett geológus mérnök és 130 tudományegyetemeinken végzett^ földtan-, földrajz-, természetrajz-kemia szakos tanár./ Ezek nagy része, 338 fő, közvetlenül vagy közvetve az iparban, ásványi nyersanyag kutatásnál dolgozik, mig áj fő az oktatásnál és' 16 fő egyeb helyeken.^ NyTlvanvaío’ ebből a felmérésből, hogy geológus szakképzésünk célkitűzését ennek megfelelően kell kialakítanunk. A fent vázoltak ismeretében megállapíthatjuk, hogy elsősorban olyan oki. geológusokat kell képeznünk egyetemünkön, akik megszerezve diplomájukat minél nagyobb gyakorlati képzettséggel rendelkezzenek, hogy az ipari szolgalatban, az ásványi nyersanyag kutatásnál /Kőszén-, kőolaj-, érc-, viz-, nem ércek-, mérnökföldtani kutatásoknál, az anyagfeldolgozásnál, földtani térképezésnél, fúrási-bányászati kutatásnál, a bányászatban /kikerülve a gyakorlatba kellő elméleti felkészültség mellett azonnal el tudják látni gyakorlati feladataikat, sőt képesek legyenek a gyakorlati feladatok elvégzésénél túlmenően""a tudományos kutatás ki- fejlesztésére is, Specialista kőszén-, kőolaj-, érc-, viz-, téképcző-, anyagfeldolgozó-, bányageológusokat egyenlőre nem lehet célunk egyetemünkön kiképezni, hanem olyan geológusokat akik helyes földtani szemlélettel. általános földtani alaptudással rendelkeznek, hogy amikor k ierülnckf "az Iparbá-gy ak orlatba"‘bármely s zakterülcton me a áll.iák a heBiz.onyos speciális képzést, ha az ipar idejében megadja pl* hogy ebben az évben-hány kőszén-, érc-, viz-, stb. geológusra lesz szüksége, már a kilencedik félévben speciális kollégiumok beállításával, a szakdolgozati témák ilyenirányú kijelölésével meg lehetne valósítani. A specialista geológus ‘képzés részben az ipar, részben az egyetemünkön mielőbb bevezetendő geológus továbbképzés feladata lenne. A szocializmus építésének jelenlegi szqkaszában, a népgazdasági igények figyelembe vételével vizsgálva a kérdést feltétlenül szükségesnek mug tatkozik oktatásunkban az oktatott anyag helyes és célszerű átrendezése, az elméleti órák csökkentése, a gyakorlati órák, foglalkozások minél nagyobbmérvü növelése. A gyakorlati oktatás kizárólag úgy érhető cl szakterületünkön, hogy az elméleti oktatást 1/3-ara csökkentjük s a rendelkezésre állé órák számát 2/3 arányban a területen: fúrásnál, térképezésnél, bányában, _s zárni éltetőén- gy ak o r 1 a t i 1 ag ok tatjuk.
