Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 11.a.4.)

1961. június 1.

-3­V, vr Most csak egyetlen tényt kivonok ismertetni. A szegedi és debreceni egyetem TTK-a elvégezte a következő közös határidős feladatot. Ä tanárképzés,általános célmeghatározásából kiindulva, minden egyes tanári szak speciális és részletes .célmeghatározását kidolgozták. Ebből kiindulva elkészítették a következő négy év reform munkála­tainak ütemtervét. A tanszékek és tanszékcsoportok előkészítette anyagot kari Tanácsok egyeztették, tömöritették, majd az Egyetemi Tanács egyetemi határozat formájában kidolgozva, árasban rögzítet­te. A mondott irasos anyag másolatát a debreceniek nekem is meg­küldték május hé közepén. Nálunk ez a nem éppen könnyű és nem rövid időt' kivané munka el se kezdődött. Ezt a tpnyt különösen axxgte szembetűnővé teszi az a másik tény, hogy ezen a Kari 'Tanácsülésen a, nem tan ár szakos képzések c é íme ghat ar ozá­sáról Írásos anyag szerepel. A kisebb jelentőségű tantervmódosítás * /átmeneti tanterv/ is elkészült. Értékelésükre nem kívánok kitérni, csak tényeket sorolok fel. 'A tanárképzés reformjának fontosságát két szám adat világítja meg élesen. A tanári szolgalat ma megkezdődé tanár olyan későbbi ge­neráció nevelésében és oktatásában is résztvesz, melynek zöme 2030-ban' is javaerejében dolgozik. Karunk egy-egy évben végzett tanár­szakosai életük során - kereken - 100.000 magyar embert nevelnek és , 'oktatnak négy éves időszakon át, vagyis 100.000 ember szellemi és erkölcsi fejlődésében játszanak pozitív vagy negativ jellegű hatást. Roppant nagy felelősséggel jár a tanárképzés. Az iskolák milyensé­ge , a tanári nevelő-oktatómunka hatékonysága, vagy hatástalansága a szocialista társadalomban a legnagyobb súlyú közügyek köze-tartoz­nak. A/ kari munka szóbanforgő késedelmességét ilyen szempontból Ítélik meg fölöttes szerveink. Most a szóbanforgó elmaradás bírálatával a tényeket nem'bírom meg­változtatni. makacs türelemmel a tények okát keresem. Türelmet kérek, messziről kezdem. Régi akták, állami rendeletik, vitkzo publikációk tanulmányozása sorun próbálok tis-zta képet al­kotni magamban a magyar tanárképzés történeti alakulásáról. Szán­dékosan mondom alakulásáról és nem fejlődéséről, mert a fejlődés kicsiny hullámait a visszafejlődés égy-egy nagy hulláma újra- meg újra elsöpörte. A visszafejlődést mindenkor Egyetemünk ama tudomá­nyos színvonalat, az előadás és a tanulmányok szabadságát féltő ma­gatartása indította meg, mely jogos de könnyen orvosolható tünetekre hivatkozva, mindig.azzal végződött, hogy a fürdővízzel a gyerme­ket is kiöntötték. Az a gondolat, hogy a tanárképzés a pesti egyetem bölcsész karának a feladata legyen 1953-ban merült fel először. A vezető állami szer­vek törekvése - az egyetem ellenállása következtében - abortált, a tanárvizsgáló bizottságot szülte. Helye: Becs, Prága, Innsbruck, Padua és Lemberg lett. Egy esztendővel később a bölcsészkaron, Pesten szemináriumok létesültek, tanárképzés érdekében. 1863-ban a magyar, budapesti tanárvizsgál© bizottság is megszületett, neveléstudomány­ból a bölcsészkaron előadások kezdődtek, a szemináriumok megélén­kültek és anyagi ellátottságuk javult. 1870-ben megalakult a gim­náziumi tanárképezde. Szabályzat kísérelte meg az egyetemi képzés és a tanárképzés szervezeti egybekapcsolását, kevés eredménnyel, a'z egyetem ellenállása következtében. Kármán elméleti és gyakor­lati téren egyaránt a tanárképzés fejlesztésének legerősebb harcosá­vá fejlődik a 70-es években. 0 kezdi kifejteni azt az elvet -amit ma, sajnos sokan, újabb és színvonal elleni merényletnek vélnek - hogy a középiskola érettekéi nagy nyomatékot kapjanak. Az ő hatása az, hogy a tanárképzésbe bevonulnak a módszertani előadások, másrészt a gyakorlat érdekét, szolgáló gyakorlóiskolát felállították 1872-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents