Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 11.a.3.)
1960. május 26.
Bi2 *4jg anyag, tanácsülés útin a Dékáni Hivatal vezetőjenek szívósát adni. JEGYZŐKÖNYV ^Volődósügyi Közlöny I960» évi május 1-i számában pályázat jelent A é,í~2 Algebra és Számelmélet Tanszéken egy egyetemi tanári állásra, vázat elbírálására kiküldött bizottság, amelynek tagjai alulirot- ' Q következő jelentést terjeszti e-lő, Pílyf^r<Jctott cg iá ^20 suiunyi yotérni tanári állásra egy pályázat érkezett be, A JÁNOS egyetemi docens, aki jelenleg Karunk Algebra ^elmélet tanszékén működik. í%i o^^oai János 1918-ban született Budapesten értelmiségi családbél. Ekos tanári Szegedi fov^Á^yegy^tenen tanársegédi minőségben működik, majd 1948 végén a S Í"! 11 r*l vm -rr T y\ + áirrr. + Ur. r> r.T/ mA tOw|Jvi + ^ i i X w vn r /H r* r> ry AVt f'4*^ ^ tanulmányait Szegeden végezte, ahol mat.-fiz, szí ős matematikai doktorátust szerzett, 1945-től a Va s^udományi Intézethez, ennek megszűnte utl [s^^^ő.riu.-ilioz kerül. 1950 decembere éta az Algebra és Számelmélet Öo'ocnse« 19 52-ben a TMB a rövidített eljárás során a matemati- V?to"*nyok kandidátusává nyilvánította, majd 1957-ben doktori disz- jának megvédésével a matematikai tudományok doktora címet * C á e án pedig az Oktatási területe az eTdöntésproblómü redukciótétele. Az eldöntésprob ^lyan eljárás meghatározását kívánja, amely a logika függvény- ’g 3 Mrmely formulájára alkalmazva eldönti, hogy ez kielégithető-e Ka meg volna oldva, akkor bármely formuláról el lehetne ü* ebi. i & Äh.t.K1hatása ^ hogy tetszésszerint megadott formuláknak következménye-e, és ^ ^c^re; továbbá ^oblé^áU volna az axiómarendszerekre vonatkozó összes fontos ez eldöntené az aritmetika egyes hires megoldatis. ^6r°n kétirányú vizsgálatok indultak meg: egyrészt az cldöntés- egyes speciális eseteinek megoldására, másrészt arra, hogy az ^érproblémát visszavezessék valamely speciális esetére, /egy u.n, 4 -^típusra"/* Az utóbbi a redukciéelmélet. leletben Burányi János > ör^enŐ orv. dményoket, érte lényv' ^■*“^a6s3etdoktori disszertációjdbáh t4l-zolőtt nyert rcdukciótipusokban kvantorok közül legföljebb az el világviszonylatban a leguj kutatási irányt indított szereplő általános és exisz- egyik szerepelt korlátos szánc-;! gnyi olyan formulák osztályáról mutatta meg, hogy redukcióti- °lyok a két fajtából együttvéve legfeljebb 4 kvantort tartal- további munkája során dolgozatoknak egész sorozatában ilyen , csit-sót adta az irodalomban szereplő valamennyi redukciós k V-o2«^^ci0jának másik on.dményc, tovébbá két, Kalmárral közösen PÜu oe~+á£y Kalmár és Skolen kezdeményezte irányba esik: olyan for- ,ről mutatja meg, hogy redukciótipus, amelyekben egyetlen c. Vjvény szerepel, és ez kétváltozós; emellett bizonyos értc-őyszi a i ‘m irt-erű szerke.zetüek ezek a formulák,
