Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-07-14 kari tanácsülés - 1./ Prémiumok kiosztása - 2./ A Rákosi ösztöndíjakra vonatkozó pályázatok elbírálása - 3./ A különböző tanszékeken meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos beérkezett pályázatok elbírálása

- 10 ­kozik abban, hogy tudományos munkásságának eddigi eredmé­nyei nem váltak olyan nagy mértékben közismertté, de van­nak ilyen eredmények. Hadd utaljak arra, hogy egyik tanszé­ki ülésünkön előadást tartott A magyar birodalmi koncepció jelentkezése az 1867-es kiegyezés idején cimmel, amelyet azonban még csiszolni óhajt, ámbár az már egy elfogadható, jó dolgozat. Mocsáryrol irt tanulmányának egyik fejezetét is felolvasta tanszéki értekezleten. Rendkívül jó előadás, akár publikálásra is érett lenne, Tóth elvtársnak azonban ismét az a véleménye, hogy tovább csiszolja. Tehát tudomá­nyos szempontból is előrehaladt, ő azonban nem tartozik azok közé, akik sietnek publikálni a legkülönbözőbb helye­ken dolgokat, mig nem tartja érettnek. Mindezt csak azért mondtam el, hogy felhívjam a figyelmet Téth elvtárs las­san, de nagyon alaposan előrehaladó tudományos munkásságá­ra. В а г e к István: A Tóth Ede elvtársat illető javas­lattal a pártvezetoság részéről teljesen egyetértek. Ki kell emelni, hogy Tóth elvtárs politikai munkájá­ban milyen nagy fejlődés van, milyen hasznos munkát vé­gez a pártvezetőségen belül. Mint agitációs felelős dol­gozik, meglaiut üss»* e»h»£* «em könnyű feladat, amivel fog­lalkoznia kell és ezt a munkáját jól végzi. A resszort- ján kivül is igen sokat segit a pártvez tőség politikájá­nak kialakításában, a kollektiv munkában, tehát nemcsak az agitációs feladatot látja el, hanem széleskörűen hozzá­szól más kérdésekhez is ás segiti a pártvezetőség munká­ját ás más területen is. Külön is ki szeretném emelni azt, hogy Tóth Ede elvtárs igen sokat segitette a vezetőség munkáját a hallgatókkal való foglalkozás területén, hogy a pártszervezet helyes módszereket alakiteon ki. Felhivta a figyelmet olyan jelenségekre, óvott olyan dolgoktól, amelyek a hallgatósággal való foglalkozással való kapcso­latban a fegyelmi eljárások idején túlzások lettek volna. Nagy körültekintéssel vett részt olyan ügyekben, mint a Gunszt- á3 Bersényi-kárdés. Tóth elvtárs nagyon lelkiisme­retesen utánajárt ezeknek a kérdéseknek, nagyon emberien foglalkozott ezeknek a hallgatóknak problémáival, úgyhogy ez érdemben segitette a pártvezetőség munkáját abban, hogy nem követtünk el lényeges és jóvátehetetlen hibákat ezek­ben a kérdésekben, ügy gondolom, amikor adjunktusi kineve­zéséről van szó, külön szóvá kell ezt tennem és külön ér­demekként hangsúlyoznom kell. Varga János dékánhelyettes elnök: Elfogadja a tanácsülés az előterjesztést? A magam részéről én is a legteljesebb mértékben egyetértek Tóth elvtárs jelölésé­vel és kimondom a Tanácsülés határozatát, hogy Tóth elv­társat a meghirdetett adjunktusi állásra a kari tanács­ülés a szakbizottság véleményével egyetértve a legmelegeb­ben javasolja. I I n c z e Miklós: A következő pályázó az Uj- é3 Leg- ujabbkori Magyar Történeti Tanszéken a második adjunktusi helyre Galántai József. A bizottság halasztó jellegű ja­vaslatot tett és ezt az előterjesztést megindokolta. En

Next

/
Thumbnails
Contents