Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-05-26 kari tanácsülés - 1./ A kari történeti oktatási felülvizsgálat tapasztalatai - 2./ Jelentés a történelem szakos hallgatók 1955-56 iskolai évi hospitálásáról és gyakorló tanításról

- 14

Varga elvtárs referátuma nem volt elég világos. Olyan szabályzatokat kellene generálisan kiadni, amelyek megnövelik a tanszékek hatáskörét'^ így pl. a vizsgahalasztások a tanszékek hatáskörébe t art о zhatnanak.

Tóth Ede véleménye szerint ahogyan a most tárgyalt jelentés elkészült, az egy apró adalék lehet ahhoz, hogy milyen mértékben nem vészigfigyelembe az OM az egyetemek szükséges és egészséges önállóságát. Az OM sablonos módszerekkelafaal dolgozik, az egyetemen ugyanúgy, mint a közép- ős általános iskolai oktatás tekintetében, ami nem vezet jó eredményekre. Az OM nem^eléggé érti meg, hogy jelenleg milyen lehetne a helyes vezetés módszere.4 hallgatók elég érettek arra, hogy Pankratova tankönyvét kezükbe adjuk.

A hallgatók^már 2 évvel ezelőtt 2o oldalas beadványban bírálták a Pankrátovát és ez a birálat ma helytálló. Ezért háborította fel Tóth Edét, hogy az OM^most úgy gondolkozik, hogy a Pankrátova гоззг, készítsünk tehát hozzá bgy útmutatót. A vitás kérdéseket a tanszék maga el tudja döntnni, nem szükséges a központilag kibocsátott OM-magyarázat. Ami a népi demokráciák történetét illeti, az OM megint felfedezi, hogy a statisztikai és levéltári anyagok zártságát fel kell oldani, tegnap megtörténik a Kohó- és Gépipari Minisztérium nyilatkozata ёз most azt mondják, hogy az üzemtörténeti kutatást^szorgalmazni kell. Eddig hiába adtak ki ilyen szakdolgozati témákat, a titkos kulcsszámokat nem oldották fel. A 2o. kongresszus után a magyar népi demokrácia történetének számos olyan pontja van, amelyben még nagyon nehéz nyilatkozni, ezek szakdolgozat oknál kényes kérdések. A Tanszék nem zárkózik el ax négi demokráia történetének kutatásától, de ennek módja és lehetősége az^adott viszonyok között csak hosszabb időn belül bontakozik ki, hiába erőltetjük, nem lehet előreszaladni.

A jelent«^ egészének szempontjai elavultak, egyszóval kampányszempontok. Acsucsbizottság jeleivtésébol helyes az, hogy a Századok foglalkozzék jegyzetvitákkal is, de nem helyes, hogy egyes jegyzetek kritikájával is foglalkozzék. Ugyancsak helyes a túlterhelés csökkentésére való utalás. Ezen a téren különösen a fakultativ órák bevezetésétől vár sokat a tanszék.

Pillanatnyilag szerencsésebb, ha nem a né^i demokráciák történetéből adunk ki témákat, hanem sulival a korábbi időszakból, és ahogyan fokozatosan kialakulnak a levéltári kutatás feltételei, a tanszék az utóbbiak tekintetében is komoly erőfeszítéseket fog tenni,

Incze Miklóздзк nem értékeli negatívan Ladányi elvtárs hozzászólását, de bizonyos pontokon szintén nem ért fele^egyet. Ha egy felsőbb szerv lefolytat egy eleve helytelen vizsgálatot és utana a kar megpróbálja ezt demokratikus formában megvitatni, ezt csak helyeselni lehet. Ami a népi demokrácia történetének kutatását illeti, helyes, hogy amint javulnak bizonyos levéltári feltételek, erre törekedni kell, de csak akkor, ha valóban meg--vannak a feltételek. A dékán és a tanszék nagyon sok erőfeszítést Jctett ilyen kérdésekben.

Nem lehet erösaakkal toborozni szakdolgozókat. Hivatkozik Molnár Eriknek arra a magánvéleményére, hogy a népi demokrácia kutatása eleve problematikus, кои a történésznek vindikálnia kell azt a jogot, hogy a part politikáját felülvizsgálja. Sokan úgy látjuk - folytatja - hogy ez nem helyes. Másik kérdés, hogy nem kell-e előbb bizonyos idbnek eltelnie a marxista-leninista módszer és világnézet alapján is, hiszen a történelemben van egy dialektikája a szükségszerűnek és véletlennek. Lényegében csak 1945 és 1948 között lehet