Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1956-04-29 kari tanácsülés - 1./ Feladataink a XX. kongresszus tükrében - 2./ A kabinettagság és a hallgatók tudományos munkájának kérdései - 3./ Hegedűs Viktor II. éves aspiráns beszámolója munkájáról

Anemzetközi kapcsolatok kiépítése kulturális vonajlon és ar hallgatók proletár nemzetköziségre való nevelése szempontjából is rendkívül szükségszerű. Éppen ezért nagyon fontos, hogy hallgatóinkat minél nagyobb számban tudjuk külföldi tanulmányútакта kiküldeni. Ez a művészettörténész hallgatók egy csoportjával sikerülni is fog. Legnagyobbrészt - folytatja - salját anyagi erőforrásaink ésszerű felhasználásával, másrészt szambbjöhető anyagi erőforrások megnyitásával a következő évek során egy olyan rendszert próbálunk kiépiteni, hogy minden évben egy bizonyos évfolyam hallgatóit valamelyik baráti országba küldjük par napos, vagy esetleg 1 hetes tanulmányútra. Most szeptemberbenvagy októberben a jelenlegi III.éves volt történelem-magyar szakos hallgatókat - az egész évfolyamot - szeretnék kiküldeni Csehszlovákiába. A költségek fedezéséhez hozzá fognak járulni az egész illető évfolyam által a DISz keretén belül megrendezett különböző összejövetelek, klubesték stb. bevételei is, s igy nagyon méltányos, hogy a tanulmányúton is mindannyian résztvegyenek. A költségek másik részét az állami keretből kívánja kigazdálkodni az állami vezetés, de az OM messzemenő támogatására is szükség van: egyrészt egyes rovatokról^bizonyos összegeket át kellene csoportosítani külföldi tBnulmányutak céljaira, másrészt még ezen túlmenően is szükség lenne 1-2 ezer forintra, amely összeg tekintetében a dékánhelyettes Ladányi elvtérs segítségét is kéri.

Azt nem nagyon fogjuk tudni biztosítani - fejezi be a dékánhelyettes - hogy a hallgatókkal kiküldendő oktatók kiutazási köitéégeit ig teljes egészéiben fedezni tudjuk, de az illető oktatók remélhetőleg készségesen fogják maguk fedezni utazásuk költségeinek fennmaradó részét.

Incze Miklós teljesen egyetért a dékán referátumának elvi részé- vei, a JÜU kongresszus tanulságaival kapcsolatban mondottakkal.

Meg kell vizsgálniлezt a kérdést a hallgatókkal való foglalkozás tekintetében. Idevág az is, hogy a megtartandó tanszéki értekezleteken a tanszékek munkájára konkretizálva kell megvizsgálni a kongresszusb 1 adódó kérdéseket,^pl. azt, hogy a hátralevő oktatási időszakban az előadások során mit kell másképp oktatni, mire kell felhívni a figyelmet. Vonatkozik ez a szemináriumi munkára és az államvizsgákra is.

А XX • kongresszus szellemét kellene érvényesíteni a felvételi vagy elhelyezési bizottságok és a kari tanácsülés szerepe tekintetében is. Fontos, hogy a felvételi* vagy elhelyező bizottság elnöke megfelelő hatáskörrel rendelkezzék,#hogy érdemben tudja intézni az ügyeket, megbeszélve a megfilelő szervekkel. Kari tanácsülésen csak a vizsgákkal kapesolatos elvi kérdéseket kellene megbeszélni, nem azt, hogy hogyan kell vizsgáztatni. Ea a kari tanácsülés csak olyan kérdéseket tárgyain meg, amelyek valóban ide tartoznak, akkor érdemben az eddiginél jobban segítheti az állami vezetést. Ea a tanácsülés tagjai látják, hegy amit itt felvetnek, azt a dékán is képviseli, s az tükröződik az OM határozataiban is, akkor nagyobb lelkesedéssel fognak résztvenni a tanácsülésen. A demokratizmust érdemben kell érvényesíteni, nem kell nagyon sok embert meghivni а кэ.ri tanácsülésekre, i,

Valóban fontos a tanszékeknek a személyzeti osztállyal yal6 együttműködése. Nagyon egészségtelen, na a tanszékvezetofc, akiknek

év befejezése után lehessen megejteni.