Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-12-19 kari tanácsülés - 1./ A vizsga előkészítés kérdései - 2./ A Tudományos Bizottság munkaprogramjával kapcsolatos kérdések

- 3 tette a diákszállók igazgatóit, hogy az ott lakók közül kik a leggyengébbek. A tapasztalatcsere anyagának felhasználása ezen a téren is hasznos lesz.

Ami a vizsgaellenőrzést illeti - folytatja a dékán - egyrészt olyan módszerek kidolgozására törekszünk, amelyek nem hordják magukban az uj szervezés és tulhonyolitás jellegét, másrészt szeretnók, hogy az ilyenirányú tevékenység hatékony is legyen. A tapasztalatok szerint az eddigi ellenőrzések legtöbbször formálisak voltak. A jelen vizsgaidényben tehát igyekezni kell egyszerűsíteni az ellenőrzést, úgyhogy a pártszervezet nem fog külön fenntartani erre egy apparátust^ és egy ispekciós rendszert, hanem a szakszervezetet fogyja támogatni abban, hogy az valóban helyesen hajtsa végre a vizsgaellenőrzés megszervezését. A bizalmiak feladata lenne, hogy a vizsgaellenőrzést végrehajtsák, de ha ezek nem oktatók, kiegészítésre van szükség. Az ellenőrzők olyan helyekre fognak járni ellenőrizni, amellyel szoros kapcsolatban vannak: mindenki a maga évfolyamán fog ellenőrizni. A szakszervezet konkrété fogja megállapítani, hogy ki, mikor, hova megy ellenőrizni. Nem túlsók alkalmat fogunk megállapítani - közli a dékán - és nem fogunk részletes Írásbeli beszámolókat kívánni: az ellenőrzők az SZB-vel szóban közölhetik tapasztalataikat, az összesíti ezeket és továbbviszi a hetenkint egyszer, szombaton ülésező operativ bizottsághoz, amely összesíti a heti tapasztalatokat és megteshi a szükséges lépéseket. A vizsgaidény után a SZB. összesíti a vizsgatapasztaiatokat és ezeket a dékánnak, a pártszervezetnek és más illetékeseknek rendelkezésre bocs áftja. Ez az ellenőrzési rendszer a múlt évben kialakultakat igyekszik megjavítani. Legfontosabb, hogy az ellenőrök ne tekintsék megbízatásukat formálisnak, a tapasztaltakat lehetőleg mindjárt közvetlenül hozzák az ok- -tatók tudomására,az ellenőrzés lefolyása után pedig időszakonkint az SZB-nek, hogy a hetenkinti kiértékelés lehetővé váljék.

Eeltétleiül használják fel a tanszékek a vizsgaalkalmakat arra, hogy a hallgatókat ott jobban megismerve, tapasztalataikat rögzítsék a káderanyagban is;. A vizsgáztatás sokirányú megismerést biztqsit, rámutat a gyenge pontokra is. A politikai természetű tapasztalatokat szűrjék le a tanszékek, s közöljék a kari vezetéssel és a pártszervezettel.

Csak azok a levelező hallgatók bocsátandók vizsgára, akik az évfolyam- dolgozatot beadták. A tanszékek a hozzájuk érkező ellenőrző dolgozatok jegyzékét december 22-ig juttassák el a 1.О-hoz. A levelező tagozaton a jelen vizsgaidőszakban a konferencián való részvételt mint a vizsgára bocsátás kritériumát nem tudjuk olyan szigorúan alkalmazni, mint szükséges volna, mert ez nagy zökkenőt okozna. 1

1 Eddig a III. évfolyamon gyakorlati jegyekből történelemszakon három csoportnak 4.0 átlagos eredménye jött ki, nyelvészetből 5 csoport 4.3, irodalomtörténetből 4.2 eredmény^ ért el. A látszat tehát az, hogy a nyelvészeti és irodalomtörténeti gyakorlati jegyek liberálisabb osztályzás eredményei. Ennek a liberalizmusnak a jelek szerint az az oka, hogy az idősebb oktatók régi módszereiket nehezen tudják feladni, ezen a téren csak nagyon lassú a változás. Az orosz nyelvi gyakorlati jegyek átlaga afe egyes fokozatokban / alulról felfelé / igy alakult: 3.8, 3.22, 4.11, 4.0, összesítve 3.8^" 3.9. Az osztályzás minden jel szerint reális. A második csoportban / 3.22,/ van a legnagyobb probléma.