Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-02-08 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán megnyitja a kari tanácsülést és válaszol a legutóbbi ülésen elhangzott felszólalásokra - 2./ Kari kultúrmunka kérdései

szonyok kedvez bbek és ezt ki kell hasznaiul. Tökéletesen e ytárt a dékán által elmondottakkal, csak bizonyos fokozatosságot kell betartani. dilettantizmus veszélye valóban na:y, de az adott lehetőségek kuysz riteuek. kéri a tanácsülés és a déká támogatását a jüv f élévi kolturaunK hoz, e, уrészt a most indul ó előadássorozat- n'l, ásrészt pl. ez én.kkar meglátogatásával,'amelyet csak akkor keres fel a Békebizottság és e.géb hivatalos szervek, ne szükségük van rá.

Egyetért avval, hogy a magyar nyelv helyes használatát el kell moz iitani, de a szükebb órteíemban vett kultürmünkénél nagyon figyelem be kell venni a lehet ságeket: rendkívül szűk az anyagi keret, álla. d a helyiségéülány stb. G >ndolkozni fognak a DISz részéről azon, hogy mit tehetnek a szélesebb értelemben vettjkulturmunka árde' áb n.

Kát о István tan3Zvezet docens szerint legel szőr azt a kérdést kellene pontosabbra körülhatárolni, hogy milyen elvi célok állanak a kult ürmünk? • előtt. ;ls sörben, hogy mennyiben ez a fő célja, hogy a művészetek élvezetét, az Ízlés formálását szol álja és mennyiben az, no,у az egyes m vészeteket a hall t к ma akis műveljék. Véle- m nye szerint ne*r nelyes az sem, ha a kulturmunka területén arisztokratikus ir'nyba és az sem, ha nem reális vállalkozások fel' mente a halig'tok. cnekre, népi táncokra, szavalásra, kisebb 1 ' tyü szi- n'szi feladatokra kell jket nevelnie a kult\iroso ortnnk, de az n'ze- te sz rin túl: éretezott ás elhibázott választás, hogy a VolDOnet akarj d: előadni; attól tart, hogy ez nevetségbe f llad, azonkívül ív у megterhel st is jelent . Színvonalas vezet "tel ery tánceso ortot nagyon helyesnek tart. ajnos, valóban kialakult a hall at knak а bi oayos fokig n politikus tlousa és inkább ezek járnak zene estéikre* stb., V lamixit e, , rn sik tiause, amely erősebben bekapcsolódott a társ almi :s oolitlkai munkába^ s szektáriánus módon nem. tanúsít me. értést a miivé s éti kultur- iránt. Mindkét típus ellen komolyan kellene к zdeni. Vile énya szerint nem kellene növelni az el.terjesztett orógr- > гot, mert annak jó végrehajt sa éppen elég nehéz feladat lesz. ec kellene ellenben valósítani az újonnan megjelent tudományos és szépirodalmi könyvek propagandáját, azt, hogy azok az egyetemen 1 tható* 's megvásárolható leg enek. a kulturcsooort reude V nyelt állandó helyen idejében kellene hirdetni.

Kéke s * ad or /Т.ü. / szerint legfontosabb tennivaló azoknak a halIga.- tódnak a bekapcsolása, akik eddig; távoltartották magúkat a művészetek '-•elismerését-, 1. Az eddigi módszerrel .nem tudtunk kell eredményt el rni, mert a. közönségszervezés szét apró ott volt: egy-egy a) alomra csak 8-10-15 résztvevőt lenetett bevonni, u ynnakkor a hallgat к sz 'les rétege nem ment el az üoerába, hnngverasenyre stb., mert nem ért hozzá, it ábban, de szélesebb körben kellene látó °tni az Operát , в hangversenyeket és ut na ankét ot kellene szervezni az eryete- en.

I.i1 -tii Zolt n dékán Vadásznak v leszólva kijei nti, hogy távol^áll tőle bármiféle arisztokratizmusra való célzás, ellenkezilsg: kultu- ránk demokratizálása és i yessé tétele lebeg szeme előtt, őst, amikor művészeink népink érdekében dolgoznak, fel kell ébreszteni a m v szét ir nti érdekl dóst. ionén ezért nem helyesli a diléttan- tizmus t ilfejleszt lsét, V le ' nye szériát pl. a Volpone halig átok általi el adása végzetes hiba lenne nemcsak a túlterhelés miatt, hanem azért is, mert túl nagy színészi és rendezői teljesitm nyt igényel. Lehetne azonban a klasszikusokból egy kis bevezetővel egy- egy jel xiétet va . e у felvon st előadni. t lsá osan ш у feladatra való vállalkozás a kultúra és a dilettantizmus isszetévesztásére v-z thet. Leszögezi, ho у ezekről a kérdásekrol az egyetemi t 'os-