Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1955-09-08 kari tanácsülés - 1./ A kari munkaterv megvitatása - 2./ A Módszertani Bizottság munkatervének megbeszélése - 3./ A Tudományos Bizottság munkatervének megvitatása

- 3 jelenni, tehát még később kell a jegyzetet megvitatni. Nincs értelme november elején megvitatni az ideológiai képzést, anoeJt hanem csak j anuár^február elsején, amikor az első félév tapasztalatai alapján lehet ezt megtenni.

Csanádi Gvörgyné megjegyzi, hogy a kari raunkaterv szerint november elsején kellene beszámolni a marxizmus-leninizmus oktatásának kérdéseiről. Jobb lenne egy bizottságot kiküldeni, amely a pártszervezet segítségével megvizsgálja a marxista-leninista oktatást és a jelentest tárgyalja meg a Tanács.

Baiiner-pJ^ftfi igen jónak tartja a munkatervet, de megjegyzi, hogy a bevezetés sablonos, az oktatásügyi miniszter által kiadott egyetemi fő feladatokat tartalmazza országos általánosságban. Például nem lehet azt mondani, hogy karunkon jó lett volna a tanulmányi fegyelem. A bevezető tehát nem felel meg a kari helyzetnek. Nem szerepelnek a tervben elegendő súllyal a nevelési kérdések. Pontos a munkás-paraszt hallgatókkal és aközülük kikerülő tanszemélyzettel való foglalkozás, az aspiránskérdés stb. Ideológiai bizonytalanság jelentkezett tavaly hallgatóink körében, tehát fontos a nevelés kérdése. Májusban foglalkozni fog a Kari Tanácsülés a Szovjetunió története tanszék oktatóinak politikai nevelő munkájával, de ezt kari vonatkozásban is meg kell tenni. A tanszékek nem tudtak a minisztériumnak jelentést tenni a hallgatók körében a klerikális reakció munkájáról, ami feltétlenül hiba. Ebből látszik, hogy nem az egyes emberekre épül fel a mi politikai nevelő munkánk.

Sinkovics István megjegyzi, hogy ha a régészeti tanszékek felülvizsgálatára sor kerül, minden korszakra vonatkozólag külön legyen egy szakember. - A III/l. pontban foglalt munkával négy helyen foglalkozunk, itt össze kellene hangolni a szempontokat, nehogy eltérések legyenek és ez zavarja meg az első éveseket. - Nagyon helyes, hogy már az év elején megkezdődik az államvizsgára való előkészület. A szakdolgozatok elkészítésénél is figyelni kell arra, hogy а III. évfolyamhoz tartozók már kezdjék meg ezt a munkát, - Az V/9. pont- to tál kapcsolatban megjegyzi, hogy a Módszertani Bizottság az elmúlt évben foglalkozott a kabinetek helyzetével, javaslatokat tett, a kari vezetés értesítette erről a tanszékeket. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a kabinetek már szeptember-októberben megkezdjék munkájukat, megszervezzék a hallgatók felvételét és segitsék az adott lehetősegek között a hallgatók munkáját.

Banner János előadja, hogy a régészeknél csak III. és IY. éves oktatás folyik, ez a szak kihalásra van Ítélve. A jövő esztendőben egy hallgatója lesz az ősrégészetnek. Csupán két tanár és egy tanársegéd foglalkozik már az oktatással. A szakdolgozatokkal kapcsolatban az a baj, hogy az Y. éves hallgatók vidékre kerülnek, mégpedig olyan helyekre, ahol nem kaphatnak megfelelő támogatást, mert például egy néprajzos a muzeum vezetője. Az egyik tanítványát például a mosonmagyaróvári muzeum vezetésével bizták meg. Ezek nem

tudják tartani a kapcsolatot a tanszékkel a szakdolgozatirás ideje alatt. Pedig a Nemzeti Múzeumban lenne hely, hogy a szakdolgozat Írásának esztendejében ott dolgozzanak. Az egyik szakdolgozatra nézve abban állapodtak meg, hogy szakköri ülésen bírálják felül, de én azon az ülésen részt nem veszek, mert a szakdolgozat elbírálása az én diszkrecionális jogom - szegezi le Banner elvátrs. Ez az egyetem belső ügyeibe való к beavatkozás, ami ellen tiltakozik. Nem tesz javaslatot arra, hogy ki vizsgálja felül a régészeti tanszékeket, mert a biróválasztás jogától távol akarja tartani magát, jöjjön akármilyen hóhér, de tiltakozik az ellen, hogy az történjék, ami négy évvel ezelőtt, anikor a vizsgáiat