Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-05-31 kari tanácsülés - 1./ Az év végi vizsgák kérdései - 2./ A hospitálás és gyakorló tanítás tapasztalatai
a gyermekekkel bánni és egy islert anyagot hogyan tud megmagyarázni éa"megtanítani. Ez nem mindig azonos azokkal a.szempontokkal, amelyek egy-egy évvégi vizsgával kapcsolatban felmerülnek. banner János: Lényegesen szükebb anyag! Biró Sándor: Itt a hangsúly a pedagógiai képességen van és az Mateatyáknál egészen kiváló. Úgy el tudta bűvölni a gyermekeket két óráján, hogy azok könyörögtek: még tessék tanítani. Hogyan szerepel az évvági vizsgákon, az talán más okokkal magyarázható. Mindenesetre itt bebizonyította, hogy nagyon jól meg tudja az anyagot magyarázni, nagyon jól érti az összefüggéseket és remekül tudja előadni. A vizsgáknál inkább a szorgalom van előtérben és közreműködhet az érdeklődés hiánya. Oláh József: Jövőre a harmadévesek kétszakosok lesznek, hogyan fognak hospitálni? Történelemből is, magyarból is? És a vezető tanárok? В i r óé Sándor: Errevonatkozó javaslatunkat már felterjesztettük, de sorsuk még nem dőlt el. Az volna_az ideális, hogy kétszakosok lévén mindkét tárgyból tanítsanak p-6 órát, de ez sajnos megint takarékossági kérdésekbe ütközik. Nekünk a fejünk fáj attól, hogy mi lesz ennek a gyakorlati következménye nemcsak a vezető tanárok számának csökkenése, hanem hallgatóink.színvonalának kérdése tekintetében. Egészen biztos, hogy 5-6 órából még nem lehet megállapítani éppen a gyengébb képességű vagy a szociális körülményeik következtében gyengébb általános műveltséggel rendelkezők, pontosan éppen a munkásosztály és a szakérettségisek közül származó hallgatók reális képességeit. Ahhoz, hogy ők megszokják például a középiskolai tanítás feltételeit, nem elég öt óra. Kiválóbb képességűek két óra után már remekül tanítanak, de ezeknél megvan az általános műveltség, nyolc éven keresztül tanultak a középiskolában és egy csomó hazulról hozott előny, amivel a szakérettségisek nem rendelkeznek. Itt tehát a takarékossági szempontok merev érvényesitése éppen a munkásosztályból származó hallgatók helyzetét nehezíti meg. Egyiknél- másíknál például olyan probémák vannak, mint Sinkovics'elvtárs is említette, hogy nem tudják kládsxeicicxeicpxexfci: kifejezni azt, amit akarnak, a legegyszerűbb dolgokat kell nekik megmagyarázni. Van egy harmadéves szakérettségis hallgató, akivel körülbelül két hónap óta foglalkoznak. Hűséges^ kitartása van. Meg kellett neki magyarázni az írásjelek használatát a felolvasásban, a pontnak ás a vesszőnek hangsúllyal való kifejezését, verseket olvastattam vele. Egész sor szónoklati kérdést beszéltem meg vele. A hatás nagyon jól látszik, legnagyobb örömömre, s ez őt is fellelkesitette. Mindez azonban azt jelenti, hogy roppant szívós és kitartó segítő munkára van szükség. Ha most még leszállítják a vezető tanárok számát, nem tudom, hogyan lehet ezt megoldani. Sinkovics István: A hospitálás körüli eredményekben xxH nagy része van a módszertani kabinet munkájának. Résztvettem egy olyan megbeszélésen, ahol Biró elvtárs époen az általános iskolába készülő III. éveseknek adott utravalót és szerintem az nagyon tanulságos volt. Megmagyarázta, hogy milyen feladatok várnak rájuk, hogyan viselkedjenek az iskolában a legapróbb részletekig. Ennek jó" hatása tükröződik abban, ahogy a tanári testületek mindenhol nagy örömmel fogadták ezeket a hallgatókat már a viselkedésük alapján is. Beszéltem III. éves hallgatókkal, akik viszont nagyon nagy szeretettel szóltak iskolai élményeikről, tapasztalataikról, bele tudtak illeszkedni abba a környezetbe, ahová kerültek. Külön ki kell tehát emelni a módszertani kabinet előkészítő munkáját, amelyet nagyon jónak tartok és azt, hogy mennyire szükség van egy ilyen módszertani kabinetre, amely kézbentartja ezeket a kérdéseket. A2 átmeneti tan-
