Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1955-04-30 kibővített kari tanácsülés - 1./ „A nehézségek leküzdésére való nevelés kérdései az egyetemi és főiskolai oktató-nevelőmunkában” című minisztériumi anyag megvitatása - 2./ A „Jelentés a módszertani alapelvekről szóló miniszteri utasítás végrehajtásának ellenőrzéséről” című bizottsági anyag megvitatása
Ill 2 «о-t hárosu^zor-^égyezer nC sett meg a bizottság és It hét, hogy az veretlenül volt jo v&gy гоззя. Не» bkarta a bizottság pegáLüt oratr 1 a II.éve* тп^унт történeti еД at* mert a kétszakoaitás fcbvetkezt crpen ebek Bem lehettek, jellemetek a kar шш!-'járata III„érts щ'ужг törté*«*! >loadásokat >c& nézték mex, mert ott Inebe *фг- *ö*3 betegsége Blatt tanársegédek adtak ele. éz&feé «з -xáapár elv- idtaítámak 1шгжsóié»iása miatt mm tudta m&xnés&i a Mrctt -tár m Г i <lHt Ékjét« IM II t Г1 ii 1 i ín <11 T hol '•.ér iirrok? , a | yakoriati tanitá» pétiig »ár a vizsgalati időn kiv&l esett. f zek a keibljsiny^k tatait korlátolták a bizottság munkájának ere t íír, essd* |t, d irid' véleménye szerint a bizottság mégis ns;hár<y helytállá általáno,; jellegű. észrevételt tudott térni, Legfo toa&bb esek közül а b^-szertani és tartalmi kérdések • elválasztása, A színvonal ът-lí H-t s. bi- SOttmág «int 8K*áaxertзш! kérdést rtelmezfce. varcaiü bért • teaen azt is jelentette, hogy a marxizmus szellemébe» történik-e az oktatás ’•»agy вех. JA f bízott :Цу ne a alk imastn eléggé azt **r alar- elvet, hogy az b»áll»aágra való V.eveles a к r&n döntően a nanti*- jKue-le^iniasma, a dialektikus áj tért éreti aaterializtme a-.imté • ■ ■ r- 'tm valé nevel .. »ékre a lányos polcra atal le * jeleit >. üétmégtoleu, hogy a tartanai kérci -..'sekkéi mié forlalkozáe terén vannak a le* döntőbb problémák. kremlit i, hogy Lohnt ««árié diákköri шяп áját egy szegedi divtára clesen me.kritizálta* fcésye- gébea plagifr lóénak nevezte, és felesé lelő valóban megállapító та* Stogy № t-*yleg egy rossz kivonat és aeu foglalkozik «ж ejrysv^rü Viml: 9 előrehaladásával. Kohut a városi tanács fűnkéi • indult ki... Lederer йшщ professzor megállapít ja, hogy kohut feladata Mira varos elétá- *K fee 'Írása volt a budai jögkimyv alapján, nec f<* 1 elhozhatott tehát a* egyszerű árutermelés problémáival, viszont kst- sé teler.íü fci*»»radt s^nmkáb'l a bt;,~s.3öá törté? fctiiáj elleni - re. I áa á_ . r a toráb t,Okban ш il syitja, e у as «m&iteti НйМ lé ban az oest.aiyeiemeéa rendkívül primitiv, з a munka 1 nyegéb и pozitivista marka. LUezbe» kiemel edo, őnallí aoBOgy&fifcba• aosba volt Pintér István dolgozata, de az elvi -kérdéseket' 6 sem -voieberi- totta ki eleidé* A tartalmi #e elvi kérdések nem elég mély „té- se vezet eég a leyjobhallgatékaál is sokszor nacionalista és ro- sitivist a ®p ny ilv*ncsulá jokhoz. Véleménye szerint tm& ieh«t .jzo&beállit -ni a tanárképzés és a те- d':fképzét p oblfaiáját. A t arár képié ser belül is txt.'ioaányoí» s Íj vo- naion kell képesni. Ä bizottság szarba, nagyobb súllyal foglalkozhatott volna a karon folyó hurkával »int tanárképzési anmhnval. i bben a eki tétben Ladányi egyetért -éréi kritikájával. A jelentés ae^tehetőaen röviden foglalkozik a deoTjetwi ‘ térte: ete tanszék k^ardmsével és a kttlCnu.r6 objektiv köríilrásyeket eleB^zve meíáliapitja, hogy az első fel évben ne» ta ták a tanszéken <t tár.ryat kellően elmélyíteni én a 1 »4Igátók érdeklőf áét élt& é lekötni, de azért legkevésbbá & tanszéket terheli a felelősség* figyel«w5e kell venni, hogy 1/ a tanszék a karon elszigetelt helyzetben vsa;, за legfóBT-o :abb tanszékek nem adtak ee-itaéget kitusin prof euerer^ oak as egyebkcjst magas azinvona. гама cikázzitéséfees. Z/ A kel16 bs*eeh*n3>lt »ák biáoyáért elsősorban a párttörtáneti tareséket téri éli a rel- х.< з:к. = .. 3/ A é:u>vjrtu»'-i' ^ áll r^r-^elke-.esre rae. felelő tankönyv, Így az előadó nem tudje seyt^mxi azt, hogy a projjraaaet lazábban kezeli, ос» ad elő и indent, ami а m'ü- jzertani alapelvekbea benne van, hsnee súlytonto* és bizo уез kér-