Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-12-18 kari tanácsülés - 1./ Vizsgakérdések - 2./ Bejelentések
2 31 tor a leggyengébb hallgatókat valahogy tapintatosan meg kelléne hívni konzultációra például úgy, hogy az előadók személy szerint megmondanák nekik, hogy bizonyos időpontban szívesen állanak rendelkezésükre. A hallgatók, különösen az elsőévesek, nem sajátították még el kellő mértékben a tanulási módszereket, a jegyzetelesben is sok sutaság tapasztalható. Kívánatos lenne, hogy a tanszékek különösen a konzultációk során adjanak ilyenirányú tanácsokat, az uj félévben pedig az előadások megkezdésekor kell erre pár percet szánni. Január végéig folytatja működését a módszertani bizottság. Meg fogja látogatni a vizsgákat is. Karunkkal kapcsolatban többször elhangzott az a feltevés, hogy az osztályozásban liberalizmus uralkodik. Igyekeztünk rámutatni mindenütt arra, hogy a humán tárgyak elbírálása különbözik a természet- tudományos tárgyak megítélésétől és mig ott egy-egy alapvető tényező kihagyása lehetetlenné tesz minden további építést, addig nálunk bizonyos hiányosságok mellett is más területeken a hallgató jó eredményekről tehet tanúbizonyságot. Ennek ellenére tény az, hogy a két testvérkaron könnyedebb az osztályozás, szorítsuk tehát foko" tosen a követelményeket, ez ösztönözni fogja a hallgatókat különösen most az ösztöndíjjal kapcsolatban. Még ha átmenetileg zavarok is származhatnék a szigorításból, ettől sem szabad teljesen visszariadnunk, hiszen soktekintetben még nagyon messze állunk a tisztességes színvonaltól, különösen az államvizsgákon volt ez tapasztalható, ahol a középiskolás anyag ismeretén alul maradtak a hallgatók nem egy esetben. Nem szabad igy elmosni a különbségeket a középiskola és az egyetem közt. Az államvizsgákat a jövőben szigorítani kell. Az államvizsgák körüli problem'.kát alkalomadtán összegyűjtjük és illetékes helyen előterjesztjük. Kérjük, hogy a vizsgáztatók idejében adják le a tanulmányi osztálynak a vizsgajelentéseket és általában tájékoztassák a vizsgatapasztalataikról. Megmutatkozik most a vizsgaidőszakban az is, hogy a karközi, sőt még a tanszékek közti együttműködés sem kielégítő. A tanszékek nem mérnek egyforma mértékkel a vizsgákon, ebből az következik, hogy egyes hallgatók elkeserednek, mások örömmel látják, hogy kevés munkával jó eredményt lehet elérni. Igazságosaknak kell lennünk. A vizsga nem csupán a hallgatók tudósának lemérésére alkalmas, hanem az oktatás befejezésére és a nevelésre is. Erre sok alkalom adódik. Türelmesen meg kell v,árnunk, mig a vizsgázók kiadják masukból az anyagot. Ne maradjon egyetlen egy vizsga sem értékelés nélkül, tudjanak a hallgatók tájékozódni. Eu a hivatalosan húzott kérdések nem elegendőek a reális tudás megállapítás ára, akkor djunk pótkérdéseket, de tartózkodjunk az inkvizíciós tortúráktól. Ne tűrjük, hogy a hallgatók leirt feleletet olvassanak fel, esetleg ügyeskedve, tetszetősen. Jó lenne, ha a felszólalások tartalmaznának javaslatot arra az esetre, mi történjék az ellen, hogy ha egy hallgatónak szerencséje ven, véletlenül tudja a vizsgakérdést és jó jegyet kap, viszont ha véletlenül nem tudta a húzott kérdést, elmarasztaló jegyhez jut. A harmadévesek vizsgáztak cscic eddig, mégpedig politikái gazdaságtanból, neveléstörténetből, egyetemes történetből és a Szovjetunió történetéből. A 108 vizsgából 45 jeles, 22 jó, 22 közepes és 7 elégséges. Elégtelen osztályzat nem volt, de tizenketten hiányoztak és ezért nullát kaptak. Ez" összesen 4.09-es átlag. A szak érettségizettek közül 55 vizsgából 8 jeles, 6 jó, 10 közepes, 4 elegs-ges, elégtelen nincs, nem jelent meg 7. Az összes hallgatok közül 67 jeles es jó, 29 közepes és elégséges, vagyis az előbbiek szama kétszeres. a szakérettségiseknél ez a
