Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-11-03 kari tanácsülés - Napirend előtt: A kar két 25 éves szolgálati idejét betöltött dolgozójának megjutalmazása - 1./ Az oktatás és nevelés kérdései a karon - 2./ A felszabadulás 10. évfordulójának megünneplésére vonatkozó program megbeszélése
/László/ 1. / 1954- gov. 3-i tanácsülés jkv-nek III .része./ /Kovács Ferenc folyt./ Véleménye szerint ha a hallgatóság' an nem tudunk tudományos munkája megoldása érdekében szenvedélyességet kifej eszteni, akkor hiába adunk akár minden hallgatónak helyet, asztalt az egyes szemináriumokban, a szemináriumi látogatottság nem fogja elérni a kivánt eredményt. Ez is nevelési feladat és kapcsolódik az önállóságra való készség és hajlamosság kérdéséhez. Mégegyszer kéri a kar oktatóit, hogy amikor az OM a nevelés alapelveit próbálja kidolgozni, legyenek ebben a nehéz munkában az OM segítségére, mondják el mondanivalóikat, hiszen az oktatók feladata lesz a végrehajtás. Pölöskei Ferenc tanársegéd kijelenti, hogy a nem formális, hanem valóban eleven erőként élő ifjúsági egység megvalósitása az egyetemen jóval nehezebb feladat, mint a társadalmi élet más területein. Véleménye szerint jelenleg az egyetemen teljesen hiányzik az ifjúsági egység, szakmai és politikai érdektelenség jellemzi a hallgatókat. A tartalmas ifjúsági egység megvalósitása érdekében meg kell szüntetni a mai helyzetet létrehozó okokat, amelyek az uj kormányprogramm előtti szakaszban gyökereznek. Az egyetemre a társadalom minden^rétegéből jöttek hallgatók, magukkal hozták ezeknek a különböző rétegeknek gondolatvilágát, problémáit és itt beleütköztek az egyetemi társadalmi szervek és oktatás merevségébe, itt nem beszélgettek el velük problémáikról, az szemináriumvezetők nem magyarázták meg alaposan az általuk felvetett kérdéseket, hanem sokszor azzal intézték el azokat, hogy helytelen, ellenséges nézetek; az anyagkövető szemináriumok szinvonala nagyon alacsony volt. Ennek következtében kölcsönös bizalmatlanság alakult ki az egyetem, az itteni társadalmi szervek, az oktatók és a hallgatók töbhsége között. A hallgatók többsége kiszakadt az egyetem irányitása alól, közömbös lett a szakmai és politikai kérdések iránt, csak a tananyag jegyzetből való megtanulására korlátozódott, negyedévre elfelejtették a tanulmányaik elején tanultakat, ugyanazzal a világnézettel hagyták el az egyetemet, amellyel idejöttek és csa^k egy falun vagy városon keresztül nézték a problémákat, különböző ideológiákból vettek át egyes elemeket & legtöbbször egyiknél sem kötöttek ki. Ennek a helyzetnek leküzdésére már megtört éritek a kezdőéi lépések, de ha a létrehozó okokat gyökeresen és gyorsan meg nem szüntetjük, nem lesz igazi ifjúsági egység az egyetemen. A viták színhelyét a diákszállókból az egyetemre kell hozni, hogy azok megfelelő irányítással follyanak. Nagyobb megértéssel és sokkal emberibben kell beszélgetni Ma hallgatókkal problémáikról, mint eddig. Csökkenteni kell a hivatalos jellegű értekezleteket. Meg kell szüntetni a sokhelyen még meglévő szektás magatartásbeli maradványokat, amelyek gátolják az* egyes hallgatókat abban, hogy itt az egyetemen elmondják nézeteiket a falu és város egyes problémáiról, valamint szakmai kérdésekről is. így persze helytelen nézetek is fognak felmerülni, de nem szabad elzárni a hallgatók őszinteségének útját. Olyan szemináriumi témákat kell kiádni, amelyek gondolatat ók, szinesek és közelebb hozzák a hallgatókat a szakma szeretetéhez. A szemináriumokon is lehetőséget kell^adni a gondolatok kicserélésére, még akkor is,ha helytelen nézetekről van szó. - A többi kérdésben egyetért Sinkovics István és szabad György javaslataival.
