Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-11-03 kari tanácsülés - Napirend előtt: A kar két 25 éves szolgálati idejét betöltött dolgozójának megjutalmazása - 1./ Az oktatás és nevelés kérdései a karon - 2./ A felszabadulás 10. évfordulójának megünneplésére vonatkozó program megbeszélése
2 nr őrzése /vizsgák stb,/, tehát a módszertani kérdések is segítik a nevelő munkát* 3./ Legfontosabb nevelőtevékenység az oktató- személyzet példamutatása. 1*/ Nevelő hatása van magának az előadott anyagnak. Ide tartozik az anyag értelmi, világnézeti, erkölcsi hatása, a hazaszeretetre és a különféle kommunista tulajdonságokra való 1* nevelés. Az anyagon keresztül való értelmi nevelés elsősorban a hallgatók tudatos materialista világnézetének kialakítását jelenti, aminek megvannak a maga formái, alapelvei. Ezek az alapelvek lényegében azonosak azokkal az alapelvekkel, (Amelyeket az SzKP Központi Bizottságának és a Népbiztosok Tanáosának 1934 május 16-i határozatában szögeztek le bizonvos elhajlásokkal szemben, az összes szovjet szakértők egyöntetű véleménye szerint legtömörebben kifejezve azt a módszert, hogyan lehet a materialista világnézetet a történelem tanításán keresztül szolgálni. Ide tartozik a történelmi kronológiai sorrend betartása, fontos történeti személyek, évszámok, adatok rögzítése, az igy rögzített anyag elemzése, sz osztályviszonyok feltárása, az eseményeknek a haladás szempontjából való értékelése, a törvényszerűségek megállapítása és alkalmazása stb, A szovjet egyetemi történeti tankönyvek pontosan e módszer szerint vannak felépítve. Felszólaló példaképpen felhozza annak elemzését, hogy miért állítja a marxista történetírás azt, hogy 1848-ban a Batthyány-kormány politikája végső soron a forradalom továbbfejlesztésének megakadályozását szolgálta /a kormány személyi összetétele, társadalmi állása, anyagi és osztályhelyzete stb*/. Ilyen elemzéssel kell kialakítani a hallgatókban az események marxista szellemű értékelését és a materialist® világnézetet, A világnézeti neveléssel szorosan összefügg a hazafias nevelés kérdése. A hallgatókban materialist® világnézetük alapján alakul ki, hogy a szöcializmus építésének jelen szakaszában hogyan kell cselekedniük. Hogy világosan lássák az emberek az anyagon keresztül való hazafias nevelés feladatait, tisztán kell lét- niok a scocielista hazafiság kritériumait, amelyek: a nép, s szülőföld, a nemzeti kultúráitékek és a szabadság szereted, nemzeti büszkeség haladó hagyományainkra és szocialista eredményeinkre, a Szovjetunió szeretete, az ellenség és a kizsákmányolás gyűlölete, proletárnemzetköziség, a világ dolgozó népeinek szeretete és tisztelete. Hogy ezeket ® vonásokat az oktatáson keresztül kialakítsuk a hallgatókban, szükséges, hogy mindezeket az anyag konkrét adatain keresztül - amikor erre lehetőség mutatkozik - világosan érzékeltessük. Ami az erkölcsi nevelésnek a kommunista erkölcsi tulajdonságok kialakítására vonatkozó részét illeti, nagyon lényeges, hogy az oktatók egyet- értsenek ezeknek a céloknak egységes képviseletében, 2,/ Ami az anyag előadási formáját illeti, hallgatóink meglévő adottságaira kell építenünk, a fokozatosság elvét kell érvényesítenünk, tehát a hallgatók színvonalához kell alkalmaznunk az anyag megértésének módszereit, így pl. számolni kell azzal, hogj a hallgatók milyen hiányokkal kerültek a középiskolából az egyetemre, A mostani felsőévesek még a koalíciós korszak tankönyvei alapján kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, sok alapvető fogalmat tehát zavarosan, nem marxista módon ismernek, hiszen a marxist® tankönyvek csak 1950-ben és 1951-ben kerültek forgalomba. Az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kell helyezni az illusztrálásra, érdekes források, müvek részleteinek felolvasására, az előadások formájának tökéletesítésére, mert ez is hozzájárul a hallgatók érdeklődésének fokozásához. Ennek természetesen minden anyagrésznél más-más formában kell történnie. Na-
