Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-01-28 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán dékán beszámolója az első félév eredményeiről, hiányosságairól, a második félév előkészítéséről. - 2./ Székely György dékán-helyettes beszámolója csehszlovákiai tanulmányútjáról

- 19 lű

kus megoldást vár tőle a miniaztérium, amelynek pedig nem az egyetem apró problémáiba kellene belenyúlnia, hanem alaposan kellene foglalkoznia a fő elvi kérdésekkel ás ekkor nem lenne szükség állandó utasít gat 'sokra, a minisztérium oldaláról kapkodás tapasztalhat... 1. a napoeli tagozat történet szakosainak száma bizonyos mértékben csökkent, de ugyanakkor hatalmas feladatot jelent a Kar oktató számára, hogy levelező tagozaton újabb százakkal kell foglalkozniok, a feladatok tehát nem fcsökkennek.

Gazdasági vonatkozásban az a benyomása, hogy vary az elvek kidől ozása, vagy az elvek ismertetése nem történt meg. gyetem’nk nem volt "súlyponti* eg, etem, ezért fejlődése nagyon elmaradt. Megérti, hogy most a felsőoktatás bizonyos fokig korlátozni kell, de nem l^tja, hogy figyelembe vennék, tóhogy az egyetem eddig sem tudott megfelelően feji dni. Nagy eredmény a hallgatóknak juttatott ösztöndijemelás, de nézete szerint meg kell mondani, hogy ezért és ezért kell ideiglenesen, egy-kát esztendeig lemondani arról, hogy a tanításhoz legszükségesebb technikai előfeltételek /adrainisztrativ er -к, a könyvtárfejlesztéshez szükséges eszközök stb./ meglegyenek.

л terv-éc pénzügyi csooort és Millerje elvtárs munkáját nem tartja kielégítőnek és megfelelőnek, bizonyos szemfényvesztést ás ködösítést lát, nem tapasztal elég segítséget abban,.hogy a tanszékek reálisan lássák, mit hofyan intézhetnek el, hogyan juthatnak pénzhez, mennyi pénzük van stb. Meg kellene értenie a pénzügyi csoportnak, hogy az a feladata, hogy az oktatáshoz szükséges anyagi* technikai feltételeket biztosítsa, Müller beszámolójában is bizonyos ködösítést lát.

Iller ugyanis szép számokat mondott, de azt is meg kellett volna mondania, hogy eddig hány tanszék volt és az egyes tanszékek mennyit kaotak, s mi lesz a helyzet ezután.

Meggy.zöd'se szerint a pénzügyi cső >ort vezetése politikailag igen alacsony színvonalon áll. Utal arra a legutóbbi körlevélre, -melyben az volt, hogy az 1951«évi 2o6.sz mu MT-rendelet alapján я magánosokkal csak akkor lehet dolgoztatni, na előbb az állami vagy szövetkezeti szektor lemondott arról a munkáról. 1931,óta egy ás más történt gazdaságpolitikánkban. ;1 kell várnunk a pénzügyi oso>jrtt 1,- különösen ha vezet je kommunista - hogy e у kicsit megértsék a párt programiját, amely arra irányul, hogy ne nehezítsük az állami szektor munkáját, hhaem körmyitsük meg magánosok bekapcsol'sóval, mert ez a NEP-oolítika kiszélesítésének Jényege. Ami most ebben tört‘at, ftS а párt politikájának aroulcsapása a pénzügyi оsoport részéről, s ennek oka, ho у a gazdasági vezetés nem megfelelő színvonalon állott.

Meg kellvizsgálni a tudományos munka objektiv feltételét: a szabadidő kérdését. n, hogy arról van szó, hogyan lehet oktatóinknak heti

egy kutatwieoot biztosítani. Törv ny biztosítja az oktat nek ez ’vi 48 napos szabadságot, de ez csak papíron van meg, pedig ezt komolyan keresztül kellenó vinni, ezért küzdenie kellene az egyetemi vezetésnek, a pártszervezetnek és a minisztériumnak. Ла most nyáron esetleg ennyit nem lehet biztosítani, pl. húsz munkanapot lehessen átvinni a következő évre.

Nincs biztosítva megfelel) szabadidő a több éve dolgoz! tanársegédek és adjunktusok számára, hogy elnyerhessék a kandidátusi fokot. Javasolja: kérjük meg a minisztériumot és rajta keresztül az k^a '«miát, teg;é • lehet vé, hogy a több esztendeje az egyetemen dolgoz.', oktatók