Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-01-28 kari tanácsülés - 1./ I. Tóth Zoltán dékán beszámolója az első félév eredményeiről, hiányosságairól, a második félév előkészítéséről. - 2./ Székely György dékán-helyettes beszámolója csehszlovákiai tanulmányútjáról
Jegyzőkönyv az Eötvös Lor4nd Tudom nye уetem Tört'netuílomíny! Karinak 1954 Január 28—ín, csütörtökön délei tt fői tíz órai kezdettel I .Tóth Zoltán dékán elnöklásável tartott kéri tanácsüléséről . Napirend: 1/ I.Tóth Holté . dékán beszámolója az első félév eredni nyélről, hiányosságairól, a második félév előkészítésé ró 1. 2/ Székely G örgy dékán-helyettes beszámolója csehszlo- Vákir-1 tanulm ;nyut Járói. Jelen vannak: I.Tóth Zoltán dékán, Székely György dékínhelyettes, Gal'ntsi József párttitkár, Ladányi -ndor okt-tási minisztériumi előadó, Jer'nyiné Révész márla a rektori oktatási osztály vezetője, For ács Hajnal a levelez., tagozat tanulmányi osztályának vezetője, Banner János, Kltusin A.,Lederer Emma, wroszlín Zoltán ás V'czi j-'éter professzorok, Borzsák Istv'n, Gyóni át у ís, Horváth Kálmán, Incze Miklós ás Kató István tanszékvezető docensek, László Gyula m.b. tanszé vezeti, nádor 4. Őrgy, Zádor Anna és Zsigmor László docensek, Oláh József vezető lektor, Biró Sándor ís Havai •-rnes adjunktusok, valamint Nlederhauser к mii a Tört énettudo >ny Int ézet rá száré 1. I ;gőth Zoltán dékán megnyitja a tanácsülést ás megtart ja beszámolóját . Rámutat arra, hogy amikor most vá: ig^tekint a Kar e у félév alatt végzett munkáján, ez az egész emberiség számára nevezetes időpontban tört uik, amikor Berlinben a kát táborra szakadt világ képvisel i állanak szemben egymással ás a béketábor képvisel I na у erőfeszítéseket tesznek annak- érdekében, hogy a szabadság követel ényeit érv nyesitsék az eldöntendő kérdésekben. Utal arra, hogy az elmúlt félév népi demokráciánk törtínetében is fordulatot jelentett: a multévi júniusi párthatározat és korm-nyprogra m értei ében óriási munka indult meg s ennek keretében a Karnak is hatalmas feladatai vannak. A Kar oktatói a legutóbbi tanácsülésen rísz letesen foglalkoztak már az uj kormányprogramra ért íkel ísével ás annak a Kar munkájára való alkalmamásával. Bejelenti, ho у beszámolója keretében közölni fogja az oktatási miniszternek a rektorok és dékánok előtt еггЛ a kérdásr 1 mondott beszéde egész lénye, ét, amely a legdöntőbb kérdésekben е.г у bevág a legutóbbi tanácsülésen e ih an zott akka1. Egyetemi munkánknak országunk életében elfoglalt helyét és helyzetét dönt én két tényez, határozza meg: a népünk fokozott jólétére való törekvés és a népgazdaság adott helyzete, s ebb 1 a két ténye- z bői adódik., hogy mit kell és mit lehet az egyetemen elvégezni. A miniszter referátumában kiemelte, ho у az egyetemi oktatás terén t il éretezettság volt tapasztalhat . Ez a túlméretezett ség elsősorban a műszaki egyetemek és e yéb szakfelsőoktatási formák területén mutatko ott me? , de viszonylagos túlméretezett ség a tudom ny- egyetemen is volt tapasztalható, pl. a hallgatok számában. Meg kell tehát találnunk a felveendő hallgatóknak ezt a helyes sz-'m t,' amely megfelel népgazdaságunk és kultúránk érdekeinek. 1953•ban ötszörannyi egyetemi hallgat volt, mint 1938-rban: 38.300 nappali, 3000
