Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-07-30 kari tanácsülés - 1./ Áttekintés és mérleg az elmúlt évi munkáról - 2./ Következő évi munkaterv megbeszélése

20

vagy uj előadókat bocsásson rendelkezésre az esti tagozat számára, tehát ne fusson párhuzamosan, ami mégiscsak könnyebbséget jelent a tanszék számára. Ezt a párhuzamos megoldást is tekintetbe kell venni. Ez azonban a kisebbik kérdés, a nagyobbik a hallgatók teherbírása. Sem testük, sem lelkűk nem kívánja a kétszakosságot, tehát lelki megrázkódtatást jelent számukra. Nem tudják bepótolni a mulasztottakat két év alatt sem* Ezért dolgozott ki a bizottság egy olyan javaslatot, hogy a történetszakosok egy félévig пепот hallgatnak magyar történelmet, á magyarszakosok igen. Nagyon tartok tőle, hogy a minisztérium az utolsó pillanatban egy ilyen újabb javaslattal jön és akkor a tanszék itt áll készületlenül és egy egészen lehetetlen helyzet előtt. Teljesen lehetetlen pótolni a magyar történetet, az őstörténetet úgyis pótolni kell valamilyen formában, mert azt legjobb esetben a honfoglalástól 1526-ig fogjuk leadni. Ezenkívül pótolni kell a világtörténetet és a történetszakosoknak semmi könnyebbséget nem adtunk, azoknak az egész magyar anyag a nyakukba szakad. A magyar szakosok szivesebben vennének fel egy idegen nyelvet mint második szakot. Itt van egy levél a nyelv- és irodalomtudományi kartól, amely egy csomó előadást kér. Ezzel kapcsolatosan ha beválik a mi javaslatunk, akkor az ujságiró és a másodéves könyvtársazknak nem kell külön előadás, mert azok járhatnak arra, amit a volt magyar szakos másodévesek kapnak, ami nagy könnyebbséget jelentene és marad az az előadássorozat, amit Székely elvtárs amugyis vállalat, de akkor azt nekünk tudnunk kell. Nem tudunk előkészülni és majd szemrehányást kap a tanszék a rossz munkájáért. Tudomásul vesszük, hogy itt komoly érvek szólnak a kétszakosság mellett, amelyeket mindnyájunknak honorálnunk kell.

Úgy érzem azonban, hogy a másodéves kétszakositás nem feltétlenül szükségszerű és ha egy mód van rá, meg kellene változtatni, mert 3, tanszékek munkáját felforgatja. Azt hiszem, a kar minden előadója igyekezik a minőségi színvonalat megóvni. Ha nem lehetséges a másodéves kétszakositást megváltoztatni, akkor kérjük az általunk előterjesztett tanterv legsürgősebb jóváhagyását, mert különben a tanszéki munka teljesen lehetetlenné válik.

H a n á к Péter: Lényegében Lederer elvtársnő álláspontjával értek egyet. Ladányi elvtárs javaslata a minisztériumban született javaslatnak tűnik, nem lehet megcsinálni a tanerők szempontjából sem. Nem gondolták meg eléggé, mit jelent a ez a másodéves hallgató számára, akinek az elképzeléseivel nem vág, hogy most lcészakos lesz. Nyomasztó tudat lesz számukra, hogy mit kell még pótolniok, helyes, hogy csak az ókori történetet hagyjuk későbbi elvégzésre, de ettől eltekintve a kezdetétől vesszük a történelmet. Csak ilyen felépités adhat bizonyos fokig alaposabb képzést. Az egyetemes történetnél valóban vagy az tűnik kívánatosnak, hogy felemeljük három órára, vagy ne 1640-ig menjen, hanem а XV. századig és a második félév menjen a parasztiorradalómtól, a reformációtól a francia forradalomig.

Ladányi Andor: Úgy is van. Ez félreértés.

H a n á к Péter: Az itt előttünk felevő javaslatban nem igy volt. ügy gondolom, hogy a kar lehetőségeit és a hallgatókat figye- lembevéve ez minden kétségen felül jobb javaslat.

Miért kell a Kommunisták Magyarországi Pártja történetét külön órában előadni? Itt két lehetőség van. Vagy az, hogy ugyanaz az előadó, vagy más előadó adja elő. Ha ugyanaz az előadó adja elő a magyar történelem főkollégiumát 1918-1945-ig» az esetben nem történt egyéb, mint a heti három órát felemeltük négyre, s akkor azt kell mondani, hogy magyar történelem különös hangsúllyal a Kommunista Párt történetére. Ha két kftfr különböző előadó adja elő,