Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)
1954-06-10 kari tanácsülés - 1./ Vizsgakérdések - 2./ Tantervi kérdések - 3./ A tudományos kari munka kérdései - a./ Beszámoló a Kari Évkönyv anyagáról - b./ a Tudományos Diákkörök idei munkájának tapasztalatai és jövő évi feladatai
№o ia jobb az idén, mint tavaly volt és bizonyon foki javat az oktatás le# a hall', t jobban megérti'* az elvi kérdéseket« Éppen ezért feltűnő, hogy megdöbbent ea gyenge e halig t jk ooiitika' tájékozottsága* Pl* az I .évfolyam legjobbjai, kitü- n párttag ok és pártoncivüliak a i-1 .kongresszus isgf ' b referátumait nem olvasták el, volt olyan gyenge hall, at , aki azt .mondotta, hogy Kínában és ^-szakkoreában burzsoá kormány van, az e yik jeles hallgató csak annyit tudott a genfi érteke: letr 1, hogy ott a koreai és a vietnami kérdést tárgyal juk. Az I» évfolyam rendkívüli érdeklődésű évfolyam és ha ilyen yetre a hallgatóit politikai tájékozottsága, ebben els sorban bűnös a marxista tanszék, de a párt szervez t és a Dl3z is, hogy ennyire ha yták fejlődni a dolgot* őzen a táron jóvó e уöker- s v Itőztat-sokat kell el rni. A rv.dvf ; i rxlsta vizsgáival kapaseiatban ni a tapasztalt, hogy a többi karhoz viszonyítva a történészek jobban tudták az nyűgöt, pz eredm oyek plér jók voltak, különösen e у-két történész 030 rt t na у on dicsértek. Itt által nos hiba volt, hogy nem a. klasszikusokból készültek, hanem megtanulták a kézikönyvekét, amiből következőleg a vizsgák egy részére a frázisszertt- ség, в nem az lapos elvi tudás volt jellemző. keltőn itt, no у a történelmi materiali .mus ment a leggyengébben a filozófiai vizs ákbol. ]., a nemzeti kérdés, a állam' 'rdés^e, a tömegek és a tört énelmi e yáüiségek szerese gyérig óbban ment, mint az anyag tiaga. úgy látszik, a történészek lebecsülték a történelmi materializmust, mondván, hogy azt úgy'fa tudják. Blőforduit, no у e у IV.éves .hallgató a tömegek és a' történelmi szeménélyl- ségek szerepér 1 beszélt, példát akart mondani ás amikor fe-lme- rűlt István kir у olldája, a hallgató kijelentette, о у István nem is kiemelLed. történél i személyiség , mért köztudomású, hogy nem .teremtette meg a me yar államiságot, minthogy az nem egy sze- ély nevéhez fűződik. IV.éven szintén gyenge a politikai tájékozottság-. . . • • , / Az átlagerédia nyék J>*j-1 1 maxi lism 4-ig t rjeűnek és reálisa к пак 1 tszrnrk. .j" Ami a mnzeológia .aarxizmus-vizsg*it illeti, még csr к e у-s évfolyamok vizs gáztsk le. Az I .éves muzeológusok osak a hónap, vé- • gén fo naк vizsgázni, de felszólaló em ék3zík félévi besz ; oldjuk a ’s e ébk it is i meri a cs. portot. >)z f csoogrt az I. év s eso orto' közül a legjobbak e ylkes rendkívül értelmes, érdeklőd , vitakész hallgat k. ívje. ■ mindi*. a jé |( rz lláso >nt juk, de igen teh tséges, jóindulatú évfolya ez, - amellyel '-érdemes foglalkozni, .felszólaló aeggy z.dése szerint vizs eredm íny ük valószín lie, V Írmiire 1 4 felett 1 sz. А II.éves csoportot flszóleló közvetlenül nem ismeri, de vizsgájuk magasan 4 feletti eredm rrnyel zajlott le, a vizs áztató szé int j 1 tudt к az any-^ ot. А IV.éves muzeolw i’s oknak viszont rettenetese . gyenge, 2.7 V 'ze "át Г volt. ilye-- penge rxir mus-cso'-orteredm у a bölcsészkaron még nem fordult elő, az elemi dolgok elemeit sem tudt ák, л IV.5vés muzeolog sokkal • foglalkoz ás is gye ege- 13 I
