Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Karának ülései, 1953-1956 (HU ELTEL 10.a.1.)

1954-05-29 kari tanácsülés - 1./ Régészeti oktatás tantervének megvitatása

*- б ftfigadt. g-tec« egyetért *ъ el'itt® felezőiéit «küret.

1 » tártén*et. képzésű is e Jfleölés >к közöl le mg, akt ásetltg nem történést volt, szí at én -ott t vi síimet, ég чЪЪшп щ tekintet*

ben тъщт% von^tkazüst^n felmerült agttsséeletot ayilviov*! *n nemesek * v-Srosti/rtéaeti Mrd 4« rátett« fel, ;.ja«a ez aj smsongttpgg Is, »mely egészen ш Hál« viszi «1 * tol okét 5* « m*i «oysg gy'< J- tdeéael é-'üi ll fo«;lslkozlk. | mg* rémé? 1 tokkal

szívesebbe« 1 ?>tte róla*, h» ez ш V nel я irtunk smoz:*lml Intézet égisz# »lett folyt volna 4« az tőben *t intézetben kiképzést aysrt s-л berek rítták vola«, mert ezek tökéletesebben oldott I'< volae meg ezt в káráén* Д régészek «rr« Aktor te* lesznek tlkslmassk, he blronyoe ^értékig törtéadszképádét kapnak, .írre feltétlenül «1* «*1ю*в«к i néprajzosok, v*gy • sUtétlitt (Ifiiilifüh át • régáo*«* tét nem lehet ezati « vonaliéi kombinálni. sím agy beszéljünk erről r kérdésről, hogy régészrl ▼« ,y történésem v*n ssv, hea«^ agy, hogy kimondott íéital oda vezetett történéesekr 1 ven ez--,* mv% ez máekíp»ea h'n-fZik. *.rrs szükség теп a múzeumok új profiloméi* mellett, 4* ekkor ezt « régésgképzfst 1 egészen fii jeti énül kell he;élni, энИ& A’.kiktü nem tért őzt к ввело, ezt régé ez »obesem fog*

'I* Jól «egeslnálni. 3*1« tenui hétnek , de nem fa а«к tökéletes munkát végokai * лвкге в káderekre ezökoég теп, de esőket a kér* déesket v Ínségük külön a régészeti oktatás kérdését*1«

jtg Z^t/n dákén fi*t lit Ja helyesnek, ho у в szel ekei t в faléi nil kell dönt ő «árt Ikbeu végre h*jt»'nl, különben később «* emberek noro« fölött kieeé felelőtlenül t пуке önén*. a régészeti ezek»« művelése egy tudomány érnek müveié««, tehát * feltételek nem a««m«a|i * tanárképzéssel kspesolsto* feltételekkel* itt ezlgorabb «‘értésekéi kell mérni, fi&yelenb« kell vonni * szakmai előkészülete* kot very # középl«keléi eredmény «kot, ez esetleg mér kifejlőd 6 t- régészeti árdeklódáét, a teteti képességeket én « szoejUHs össze-* tételt le. izOii ez utóbbi téren la történtek bibék. -*1« -»orb*»» в mánké e* ;és pere azt származása nallß-'Uk közül kell ;■ velőben le-** tehetségesebbiket KIválasztani, «mir« most lege tőség lesz, mert e,-:y ángyon szélt« körb l kell kevésszámú embert kivi le osteal, és így в sztéléit« Öeozet telt meg tudjam Javíteai. i krrl rezsié« ez СШ-t 1 kérni fogj« в szekr« felvtgnedőknél a fi vételi Tire .-At megél z5 orvosi'vl*Ag4let elrendelését.

iml « rákásást és « tört ínét viszonyét illeti - folytatJ« « dékán* veleAenayien történészek vagyuak, részben e forrd s^tyegb^n külön* bős-lak. *4«gő soron « régészek is történészeiéi « múltot v ко note* éljék. Äivnastie valós, bo y s régészek о yoze>*Uyben történészek la legyenek, mért hiszen « legújabb korig terjedő fel» tataik le vennék в muzettnokbaa. *n egyetme nem, képes*Ilyen embere-st teljes* értékűen képezni, mert #» tehet edges h«llg> t к sem képesek est e tudást aév| v«gy «к-ir öt év «lett megezeresnl. fehlt в yekerlstl szükséglet, s tniamáayee egdkséglmt ée s ezskoktstés jellege között kell «zt ez utst megtelUni, «hol e régészek megkopjék в tiestee* séges történeti képzést le, bér termi eseteяеп sem tudnak a történet minden kelesekében szskemberekké fejlődni• ti, kell níznl; áltálé* Ьгa "selylk az a korszak, «melyre »1 «»sorb»a kell régészekét törté* net He*. Is kiképezni : в ^«g kell n zni esőket r vidéki eentrumsk«t, Ahol nemesek régészek, пепел történészek Is elhelyezhet k, meg kell él; spltenl, her yen készítsük fel ez odr kfUdend embereket olyan

/