Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)
1955-12-16 / kari tanácsülés - 1./ Tolnai Gábor egyetemi tanár jelentése a Könyvtártudományi Tanszék felülvizsgálatáról - 2./ Jegyzetviták állása - 3./ Pályázatok - 4./ Vizsgaelőkészítés
a kari vezetés segítsége. Szabó Dénes docens megjegyzi, hogy még nem kapta meg a miniszteri leiratot a vizsgákról, de ismeri a régi vizsgarendeletet. Abban az áll, hogy a tátellapok szigorlatnál kötelezőek, kollokviumon pedig kívánatosak. Ez arra enged következtetni, hogy nem kötelező. Kard о s Tibor dékán: Nem kötelező! Szabó Dénes docens kifejti, úgy gondolta, hogy az első éven az lesz a különbség a kollokvium és a szigorlat között, hogy a szigorlaton összefoglaló tételek lesznek, a kollokviumon esetleg rövidebb kérdést kapnak, különféle részekből számoltatjuk be a hallgatókat. Szabad ezt? Kardos Tibor dékán: Szabad! Ezt mindig az egyetemi oktató pedagógiai érzéke dönti el. Az a véleménye, hogy a kis lélekszámú intézetekben, különösen az első évfolyamon nem megvetendő módszer, mert hiszen ott ismerkedés is folyik és fontos a hallgató érdeklődésének felkeltése a tárgy iránt. Nyilvánvaló, nem véletlen, hogy a minisztériumi rendelkezés elkülöníti ebben a kérdésben a szigorlatot a kollokviumtól. Tolnai Gábor egyetemi tanár kifejti, hogy a szeptemberben életbelépett uj rendelet szerint az első évfolyamosok számára az irodalomtörténeti szeminárium heti egy óra. Az irányelvek szerint ezt úgy valósították meg, hogy proszeminárium jellegű, viszont a rendelet értelmében a proszemináriumon is jegyet kell adni. Most a tanársegédek, alcik vezették a szemináriumot, felvetik, hogy ez rendkívül nehéz és bizonyos esetekben formális, mert nem készültek dolgozatok, a tudományos munkába való bevezetés folyt, A gyakorlat azt mutatja, hogy itt nem lehetséges olyan osztályozás, mint egy valóságos szemináriumon.
