Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)
1955-11-18 / NYIK és TÖK közös kari tanácsülés - TÖK és Nyelv és Irodalomtudományi kar közös tanácsülése - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”
53 ségis hallgatóinkkal mint egyéniségekkel kell foglalkoznunk, tehát nem úgy, hogy most foglalkozom egy munkásparaszt, szakérettségis hallgatóval, hanem veled, Nagy Péter foglalkozom most, akinek problémáid vannak. Ugyanakkor azonban a tanár egész magatartásából, tetteiből, tudományt szervező munkájából, a tanszéki utánpótlás előkészítéséből ki kell sugároznia, hogy ez a tanár a párt osztálypolitikájának elvi alapján áll, szenvedélyes sziv- 1 ügye a munkásosztály és a parasztság ügye és ebből a kettősségből megteremtődik az -a kívánatos viszony^, amivel munkás-paraszt hallgatóink tanulmányait és fejlődését elő * tudjuk mozdítani. Ugyanakkor itt arra is felhivom az elvt lrsak figyelmét, ha már ez a téma felmerült, hogy van egy más mód is. Nagyon sokszor csak arról beszélgetünk a műnk ás-paraszt és szakérettségis halig..tokkal, hogy megkérdezzük, melyek azok a nehézségek, amelyekkel küzdenek és megpróbálunk nekik komoly segítséget nyújtani, de van egy másik kérdés is, s ez az ő osztályöntudai,uícnak és ezzel kapcsolatos felelősségüknek tudatos felébresztése. Nekem van egy olyan szakérettségis hallgatóm, aki nagy tanulmányi nehézségekkel küzd, de nem képességei hijján, hanem különböző objektiv nehézségek következtében. Ennek egyszer, magam sem végig gondolva a szót, azt mondtam: nem gondolja-e meg azt, hogy a műnk ás oszt .ily helyzete az egyetemen a többi hallgató között bizonyos mértékig az ő tanulmányi előmenetelétől, előrehaladásától is függ, felelős azért, hogy a hallgatóság körében milyen becsületük van a munkáshallgatóknak. Csak nagy nehezen jöttem rá, hogy ennek a következménye volt az,
