Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 9.a.1.)

1955-11-18 / NYIK és TÖK közös kari tanácsülés - TÖK és Nyelv és Irodalomtudományi kar közös tanácsülése - 1./ „A tanár egyéniségének szerepe a nevelésben”

- 12 kedvelt részein túl is jelentős része ez ennek a nagy tanulsá- gu könyvnek: a tanári tekintélyben, a tanári fölényben benne van az is, hogy nem önmagának tekintélyes, nem önmagában tekintélyes, nem valamiféle szürke tömegből kiemelkedő tekintély, hanem mögötte ott van egy tanári kar, egy olyan pedagógus kollektíva, egy tudós közösség, hogy az elsők között az első, nem a törpék között óriás, hanem hatvan erős férfi van vele akkor is, amikor szól, akkor is, amikor egyedül tanítványai előtt, mert érzik, hogy nem egymagában képviseli ezt a tudományosságot, ezt az oktatói эехкйет erkölcsöt, módszert, ha- t nem mögötte ott van egy közösség hóditó ereje, hogy nem fárad- ha t ki, nem torpanhat meg az utján, nem kedvetlenedhet el, nem züllhet'bele egy tanári sztárolá3ba, vagy egy tudományos sikerbe, nem keseredhet bele egy vita keserűségébe, mert nincs

egyedül. A tanítványok érzikr rajta, hogy társai vannak, elv/

társai vannak, olyan elvtársak közül lép ide be, akik akkor is egyenesen tartják, amikor esetleg, ha magára maradna, belerokkanna a dereke és lecsüggedne a feje, attól tartja olyan magasan a fejét, mert ennek a közösségnek a tagja.

A pedagógia: viszonyfogalom, mégpedig a tanár és tanítvány viszonyának, egy bizonyos korrelativ jellegű viszonynak a fogalma. Tanár és tanitvány viszonyában a nevelői személyiség egyik legnagyobb próbája, hogy amikor nemcsak a katedrán,

hanem a tanítványokkal való érintkezés minden féle viszonyla- hogyan állja meg a helyét,

tában áll, a tanár és tanitvány viszonyának helyessége nagyban függ a nevelői xgyáx egyéniség minőségétől. Azért mondom, hogy korrelativ viszony, mert egyszerre kollektiv és szubjektív viszony. A tanítványnak éreznie kell a személyes érint-